demonstrációs bizottság;postás szakszervezetek;

 Népszava fotó/Vajda József

- Forrong - Demonstrációs bizottság alakul a postásoknál

Demonstrációs bizottságot hoz létre a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ), mert a munkáltató megsértette a tavaly decemberben kötött 2016-ra szóló bérmegállapodást - jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Ha a Budapestre tervezett demonstráció nem vezet eredményre, akkor sztrájkbizottságot alakítanak.

Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke elmondta, a posta honlapján közzétett vezetői bérezésekből kiderült, hogy esetükben a munkáltató béresítette a prémium egy részét, ezzel a bérmegállapodással ellentétben bérfejlesztést adott az 500 ezer forint havi fizetés felett is, ami 24 százalékos béremelést jelent szemben az 500 ezer forint alatt keresők átlag 4 százalékos fizetésemelésével, és ezt a bérfeszültséget nem fogadják el.  Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete(KÉSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a postán dolgozó munkavállalók túlterheltek, és ezen változtatni kell.

Mindkét szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy kompromisszumra törekednek, kidolgozzák javaslatukat a jelentős bérfeszültséggel járó elfogadhatatlan helyzet rendezésére, illetve a munkavállalói túlterheltség mérséklésére. Ádám István nem fejtette ki a helyzet rendezésére szánt konkrét javaslatukat, de abban gondolkodnak, hogy az 500 ezer forint alatt keresőknél is hajtson végre a munkáltató bérfejlesztést az ösztönzésre rendelkezésre álló keretből.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben felerősödtek a munkavállalók bérrel kapcsolatos akciói. Szerinte e mögött az húzódik meg, hogy a 2008-as válság miatt a munkavállalók jelentős áldozatot hoztak, és a mostani gazdasági növekedés eredményéből részesedni szeretnének.   A Munkástanácsok elnöke kiemelte: általános jelenség, hogy az állami cégek vezetőinél a 2 millió forint bérplafon megemelése általában 150 százalékos bérfejlesztést jelent, elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak az aránytalan béremelés ellen.

A paksi bővítés ügyében az Európai Bizottság előtt zajló eljárások közül a tiltott állami támogatás kérdésében formálódik a megegyezés, a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban viszont egyelőre nincs meg az a jogi konstrukció, amivel a jogsértést meg nem történtté lehetne tenni - értesült a Népszabadság.