Rekordot döntött a kivándorlás, soha nem hagyták még el annyian hosszú időre Magyarországot, mint tavaly - írta a minap a Világgazdaság, 2015-ben ugyanis majdnem 33 ezren léptek le az országból a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, ami új rekord. A kivándorlás növekedési üteme az állami statisztikát készítő szerv szerint ugyanakkor lassult: ez 4,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest, szemben az elmúlt öt év 40-70 százalékával. Nagyon valószínű, hogy ezek a megdöbbentő számok is alulbecsültek: a kivándorlás ennél jóval gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatóságoknak. Külföldre leginkább a fiatalok mennek, aminek súlyos következményei lehetnek a munkaerőpiacon, mert nem a képzetlenek hagyják itt az országot. A "migráns magyarok" 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort.
Csúcsdöntő a Fidesz
Nem véletlenül növekszik folyamatosan az elvándorlás, hiszen a múlt évben már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti városokból. Ebben is új rekordot döntött ugyanis a kormányoldal, nyilván a reformok működésének tudható be, hogy az egy évnél rövidebb ideje másik országban munkát vállalók összjövedelmének növekedési üteme az elmúlt években megtorpant, annak ellenére, hogy a kivándorlás tovább gyorsul. A jegybank mérlegadatai szerint a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek, 2013-ra azonban már ennek majdnem dupláját. Az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már kevesebb pénzért is elmennek dolgozni más országba az emberek, mint korábban. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy az alacsonyabb képzettségűek külföldi munkavállalása futott fel.
Magyarország nem vonzó
A Világgazdaság számításai szerint egyébként egyetlen hónapban 2200 euró körül kereshet most egy külföldön dolgozók magyar, ami két évvel korábban még 2500-2600 euró körül alakulhatott. Az elsődleges érv a külföldi munkavállalás mellett továbbra is a magasabb bér, ami nem is véletlen egy külföldön átlagosan 680-700 ezer forintos keresetet összevetve a hazai viszonyokkal. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. Németországban ráadásul a legalacsonyabb kezdő fizetések is elérhetik a 700 ezer forintot, a kétmilliós határ átlépése pedig már 8-10 év után sem lehetetlen. Minden ágazatban nagy a bérelőny a nyugati országokban, még a Magyarországon jól fizető pénzügyi szektor sem tudja felvenni a versenyt. Angliában könnyedén megadják az 5 ezer eurós fizetést egy pályakezdő elemzőnek, ami szintén többszörösen veri a magyar fizetéseket.
A leginkább az egészségügyet sújtó kivándorlást és a külföldi elhelyezkedést segíti, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint Németországban például lényegében automatikusan elismerik a képzését mindazoknak az ápolóknak és orvosoknak, akik Magyarországon munkát vállalhatnának, praktizálhatnának. Az akkreditációhoz csak a bizonyítványokra és egy szabad délelőttre van szükség, s vélhetően ez több más szakmásban is így van. Hazánk ezzel szemben már nem olyan vonzó a külföldi orvosoknak, mint fordítva, hiszen nem éri el az ezret az itt dolgozó külföldi doktorok száma, biztosat azonban nehéz állítani, mivel a nyilvántartásban a magyar és a kettős állampolgárok egy adatsorban jelennek meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tapasztalatok szerint a külföldi orvosok zöme az egykori szocialista országokból (például Oroszországból, Lengyelországból, Bulgáriából), illetve a harmadik világhoz tartozó, de az egykori keleti tömbbel baráti viszonyt ápoló államokból származik. Az utóbbi csoportba tartozik több arab ország. A maradásra nemritkán az késztette a külföldieket, hogy a nálunk folytatott orvostudományi tanulmányaik során magyar párra leltek.
Más szakmákban szinte felmérni is képtelenség, hogy hányan vállalnak munkát hazánkban, ám az uniós statisztikák arra mutatnak, a túlképzett európai fiatalok számára nem célország Magyarország.
Nem szenvednek tovább
"Két diploma megszerzése után, fél évig nem találtam itthon munkát. Fájó szívvel, de úgy döntöttem, hogy nem szenvedek tovább, inkább külföldön próbálok szerencsét" - mondta lapunknak Attila, aki Ausztriában vállalt munkát a vendéglátóiparban. A döntésében nagy szerepet játszott, hogy három-négyszeresét keresi annak így, mint amit otthon friss diplomásként tudna hazavinni. A nettó 1500-1800 eurós fizetésből kényelmesen megél, és bár csak négy hónapja dolgozik Ausztriában, biztos abban, hogy hosszú távon is külföldön marad. Miközben 2010-ben még "csak" átlagosan alig 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és a tavalyi év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak. Köztük vannak persze olyanok is, akik naponta lépik át a határt a munka miatt, vagyis valójában Magyarországon élnek, de sokakról ugyanígy tudomást sem szerzünk, hiszen nem regisztrálják külföldi munkavállalásuk.
Márton is csak alig fél éve ment külföldre. "Egy elemző cégnél gyakornokként is háromszor annyit kerestem, mint otthon teljes munkaidőben" - mondta a ma Németországban lakó fiatal. Úgy látja, külföldön bővebbek a karrierlehetőségek, megadják a kezdőknek is az esélyt. "Szeretem Budapestet, de nem tervezem, hogy hazamegyek, nem azért tanultam, hogy éhen haljak otthon" - összegezte.
A jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő hiánya így egyre nagyobb problémát fog okozni hazánkban a következő években, ami ha nem idéz elő érdemi bérnövekedéseket beláthatatlan következményekkel zárul. Ez egy modernkori Trianon, amelyet meg kell állítanunk - reagálta a durva adatokra Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő. A politikus emlékeztetett a kabinet "Gyere haza fiatal" nevezetű próbálkozására, amivel eddig 73 fiatalt tudtak haza hívni Angliából. A programra egyébként eddig mintegy ötvenmillió forintot áldoztak, ám minimum vitatható, hogy célt ért-e a próbálkozás. Ujhelyi szerint célravezetőbb lenne, ha a kormány érdemben szembenézne az elvándorlás következményeivel, a szociális nehézségek miatt külföldi kényszermunkát vállaló magyar fiatalokat pedig nem semmibe venné vagy csak egyszerű kalandoroknak tekintené.
