;

oktatás;Fidesz;kard;Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért;

Majtényi László és László Róbert az ellenzéki esélyeket latolgathatta, a háttérben Mellár Tamás a gazdasági pályát mutatja FOTÓ:

- Elkezdődött a Fidesz kormányzási végjátéka?

A jól szervezett civilek kiszoríthatják a közösségi terekből a Fidesz-t és csatlósait, de sokkal több pénz kellene a kormány médiafölényének ellensúlyozására, hogy a kampányban győzhessen az ellenzék, és helyreállítható legyen a jogállamiság. Ezzel a munkával nem lehet várni - jelentették ki a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati rendezvényének előadói a kormányzás félidejét értékelve, a módszerekben azonban nem volt egyetértés közöttük.

Még a választások előtt kell kiharcolni, hogy a Fidesz politikai vereséget szenvedjen, különben az általa alkotott jogi keretek között, anyagi- és médiafölényével, az általa pénzelt kamupártokkal és a nagyobb ellenzéki pártok kollaboráns politikusaival körbebástyázva legyőzhetetlenek a jelenlegi kormánypártok - fogalmazták meg a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumának jogász, közgazdász és politológus előadói a budai Selyemgombolyítóban. Ma kell harcolni - jelentette ki Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) vezetője, amit Mellár Tamás a civilek megszervezésének kényszerével egészített ki. A konzervatív közgazdász szerint ugyanis a Fidesz olyan, mint minden gáz halmazállapotú anyag: kitölti a szabad teret, de ahol ellenállásba ütközik, ott nincs mozgási lehetősége. Ám a közélet tereit most nem az ellenzéki politikusok töltik ki - ebben is teljes volt az egyetértés -, a Fidesz azért tehet meg bármit, mert biztos lehet benne, hogy nem lesz ellenzéki összefogás.

Gazdasági mélypont jöhet

Több előadó határozottan kijelentette, már elkezdődött a Fidesz végjátéka. Utaltak a közelmúltra, amikor a Kádár-rendszer utolsó éveiben mindenki érzékelte a közelgő bukást, de senki nem tudta megjósolni, mennyi ideig tarthat az agónia. A már említett egyetemi tanárok mellett Hack Péter jogász az egykori minta országból évtizedekre sereghajtóvá csúszott Jugoszlávia példáját idézve arra is figyelmeztetett ugyanakkor, nem mindegy, meddig viszik rossz irányba az országot a hatalmukba kapaszkodó vezetők. Az ELTE tanszékvezetője kifejtette, hogy Orbán Viktor álláspontjával szemben minden azt bizonyítja, a jogállami demokrácia erősebb, mint a kormányfő illiberális demokráciája. A jogállam teremti meg a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen feltételeket, tartós növekedést csak azokban az országokban sikerült elérni, ahol átlátható szabályok alapján működhetnek a befektetők és nem csak a haverok nyerhetnek. Hack szerint a jogállami demokráciák 70 éve életképesek, tudták kezelni a '70-80-as évek terrorhullámát, nem törte meg őket a hidegháború és az 1990 után az Európai Unióhoz csatlakozott országok között is csak azok sikeresek, amelyek ezen az elvi alapon működnek. Magyarország ugyanakkor az illiberális alapelvek meghirdetés óta visszaesett - mondta. Ezt a gondolatot folytatva Mellár kiemelte, az Orbán-kormány sikerpropagandája próbálja ugyan elfedni, de valójában a magyar gazdaság növekedési lehetőségei a nullával egyenlők. Ha levonjuk az uniótól érkező, a külföldi vállalatokban megtermelt és a külföldön dolgozó magyarok által hazaküldött pénzeket, csökkenne a magyar GDP. A versenyképességet csak a politikai rendszer átalakításával lehet megteremteni - érvelt a közgazdász.

Mást akarnak a választók

Azt is egyformán látták az előadók, hogy a politika kínálati oldala, vagyis az ellenzék ma nagyon gyenge. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint az MSZP vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezése körüli botrányt, a kormány hibáit meg lehetne lovagolni, de nincs olyan ötlet, szervezettség és erő, amely képes lenne áttörni a Fidesz totális vidéki médiauralmának falát, így nehezen elképzelhető, hogy közvélemény formáló sikert tudnának kihozni a helyzetből.

Némi optimizmussal említették ugyanakkor a hozzászólók, hogy megkezdődött a tágabb politikai környezet változása, ami elmozdulást kényszeríthet ki a magyar közéletben is. Az uniós mozgások ugyan kiszoríthatnak bennünket a gyorsan fejlődő belső magból, de közben felbomlóban vannak a hagyományos politikai besorolások is bal- és jobboldalról, meg zöldekről. Hack szerint Európa-szerte a görög Szirizához hasonló, nem egyszer kétarcú, új politikai erők jelennek meg, így az is egyértelműen látszik, hogy a választók mást akarnak, mint eddig. Itthon pedig a Fideszben egyre érezhetőbb, hogy már nem fér mindenki hozzá a konchoz, a csalódottak utat nyithatnak a változásokhoz. Belülről már rohad a narancs, bár a héja még kemény - fogalmazott Katona Andrea, a KARD Egyesület alelnöke.

Majtényi László és László Róbert az ellenzéki esélyeket latolgathatta, a háttérben Mellár Tamás a gazdasági pályát mutatja FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Majtényi László és László Róbert az ellenzéki esélyeket latolgathatta, a háttérben Mellár Tamás a gazdasági pályát mutatja FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Variációk egy témára

A "Félidő a pokolban" címmel szervezett vita egyik alapkérdése egyébként az volt: a választási rendszer jogi, vagy az ellenzék esetében azon kívül eső új politikai módszereivel mit lehet elérni a 2018-as választásig, hogy az ne legyen előre lejátszott a meccs. A KARD vezetője, Magyar György ügyvéd azzal adta meg az alaphangot, hogy szerintük két választást kell tartani, ezt kell elfogadtatni a szavazókkal. Az első voksolás célja a 2010 előtti, eredeti demokratikus állapotok visszaállítása, a normális alkotmány, választási törvény kidolgozása és a jogállami intézményrendszer függetlenségének visszaadása. Ezt követhetné a második, immár demokratikus alapokon megszervezett tényleges választás. A kérdésről élénk vita bontakozott ki, amelyben Majtényi egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását támogatta, amelynek döntéseit népszavazással kellene megerősíteni. Szentpéteri Nagy Richárd politológus ugyanakkor fordítana a sorrenden és az ellenzéki összefogással a jelenlegi választási szabályok melletti, hagyományos voksolás után 4 évet, vagyis egy teljes ciklust adna az új parlamentnek az alkotmányt is magába foglaló új demokratikus szabályrendszer kidolgozására.

Tóth Zoltán választási szakértő azonban elvi és gyakorlati szempontból is olyan tisztességtelennek tartja a Fidesz választási rendszerét, hogy szerinte nincs realitása az ellenzéki győzelemnek, főként, mert a kormánypártok anyagi erejét és fizetett médiájuk túlsúlyát nem lehet túlszárnyalni. Arra is figyelmeztet, hogy a hazai pártok még egy tanulási folyamat elején járnak; ma ugyanis az ellenzék is úgy akar demokratikus államot építeni, hogy közben a pártok diktatórikus elveken, egyszemélyi vezetéssel működnek. A szemléletmód változásához ajánlja egy ideje az előválasztás bevezetését, ami biztosíthatná, hogy a talpon maradó ellenzéki jelölt mögött valódi, mérhető támogatás legyen. A kérdésről politikai megállapodásra kellene jutni a parlamentbe igyekvő tömörüléseknek, de Tóth másik lehetőséget is lát az ellenzék esélyeinek bővítésére. Azt javasolja, kezdődjön harc a jelenlegi választási törvény módosításáért, hogy az egyéni körzetekben ismét kétfordulós legyen a szavazás, mert így az első forduló erőviszonyai alapján ismét összefoghatna az ellenzék.

Ha valaki házasságban él, ott felmerülhetnek viták, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket ne lehetne kulturáltan lezárni mindkét fél megelégedésére - állítja Csepreghy Nándor a Brüsszel és a kabinet közötti feszültségekről. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint nincsenek komoly nézetkülönbségek, ráadásul Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos és Lázár János a múlt héten nagyot lépett előre, így ma a kormány egy újabb "békülésre" adhatja áldását. A kabinet eközben arról már döntött: megváltoztatja az uniós projektértékelési rendszert, így olyan nyilvános pályázatelbírálói névsort hoznak létre, amely minimalizálja a korrupciós kockázatokat, mert Csepreghy is vallja: „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”.