Csak jogdogmatikai nézeteltérések maradtak. Kósa Lajos így kommentálta a tegnapi négypárti-ötpárti egyeztetést, amelyen véleménye szerint konszenzus alakult ki a kormányoldal, valamint a Jobbik és az LMP között abban, hogy alkotmánymódosításra van szükség a terrorveszély-helyzettel kapcsolatban. A Honvédelmi Minisztériumban tartott tanácskozás után a Fidesz frakcióvezetője örömmel jelentette, közel a megegyezés, hiszen a résztvevő pártok egyetértettek: a párizsihoz és a brüsszelihez hasonló terror veszélyének elhárítása olyan azonnali beavatkozásokat igényel, amelyek alapvető jogok korlátozásával járnak, és erre kizárólag különleges jogrendben van lehetőség. Az ellenzékkel már csak abban kell megállapodni, hogy az alaptörvényben új, önálló pontként jelenjen-e meg a terrorveszély-helyzet, vagy egy már meglévő szabályozást terjesszenek-e ki erre az esetre. Miután az ellenzék már januárban világossá tette, azt nem engedik, hogy a terrorveszély-helyzetet a kormány maga határozza meg, Kósa közölte, azt a Btk.-ban szereplő tényállás alapján is azonosíthatják.
Egyben van kompromisszum, hogy nincs kompromisszum. A jobbikos Mirkóczki Ádám pontosan nem érti, milyen jogdogmatikai nézeteltérésekről beszélt a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetés után, de lapunknak azt mondta, nem állapodtak meg az alaptörvény-módosításról. Az ellenzék csak olyan javaslatot támogat, amelyik valóban az emberek biztonságát szolgálja. Az elektronikus média ellenőrzése, a telefon- és az internetszolgáltatás korlátozása, a határok lezárása nem tartozik ezek közé. Legalábbis nem olyan módon, ahogy az a kormány tervezetében szerepel. Túlhatalmat nem akarnak a kormánynak adni. Ha bármelyik korábban már kifogásolt passzus a tervezetben marad, biztosan nem lesz meg a szükséges kétharmad a módosításhoz. A nemzetbiztonsági bizottság tagja szerint a zárt ajtók mögött felrótták a kormánynak, hogy kis módosításokkal ugyanazzal a javaslattal érkeztek, mint amit januárban már elutasítottak. Összesen hat pontot húzott ki a honvédelmi tárca az eredeti javaslatból, közülük négy olyan volt, amit korábban egyetlen ellenzéki párt sem bírált. Mirkóczki arról beszélt, a terrorveszélyt kezelni kell, lehet ezt az alaptörvényben is, ám nem feltétlenül önálló pontként. A képviselő reméli, hogy a pártja által megszövegezett módosító indítványok tartalma megjelenik majd a végleges javaslatban.
Schiff er András (LMP), Vejkey Imre (KDNP), Kósa Lajos (Fidesz) és Mirkóczki Ádám (Jobbik) a Honvédelmi Minisztériumban FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Az LMP a tegnapi újabb javaslatot sem tekinti tárgyalási alapnak, mert a januárihoz képest nem tartalmaz érdemi elmozdulást. Schiffer András érzékelt arra utaló jeleket, hogy a kormányoldal hajlandó rugalmasabban közelíteni az ellenzék álláspontjához, de elsősorban azt szeretné, ha "nem babrálnának" a terrorfenyegetettség fogalmával, hanem azt a Btk.-ban szereplő megfogalmazásokhoz kötnék. A frakcióvezető az MTI-nek úgy fogalmazott: az egyeztetésen világossá tette, hogy "az ibizai partihangulat fenntartásában" nem lesznek partnerek, ha valóban az emberek biztonság az elsődleges cél, akkor viszont azt kérik, vegyék komolyan az LMP álláspontját is.
A szocialisták szerdán tudatták, nem vesznek részt az egyeztetésen, mert a megbeszélés előtt a tárca ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban is a parlamenti pártok elé terjesztett, így nincs miről tárgyalniuk. A javaslat ugyanis nem az emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól szól.
Forrásaink szerint azért Simicskó István kapta feladatként, hogy "nevére vegye" az újabb alkotmánymódosítást és arról a parlamenti pártokkal egyeztessen, mert ezt sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem Trócsányi László, az igazságügyi tárca vezetője nem vállalta. Mirkóczki szerint nem tudni, hogy az ellenzékkel vagy az országgal játssza ezt a színjátékot a kormány, de lehet, hogy maguk sem veszik észre, mit cselekednek. A képviselő arra figyelmeztetett, a BM csomagja, amiről mind az öt párt hajlandó tárgyalni a néhány súlyosan vitatható pontja ellenére logikailag, szakmailag felépített tervezet, szemben a honvédelmi miniszter tukmálta alaptörvény-módosítással.
