Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az elemzők körében végzett felmérés alapján a szakma 0,1 százalékos eredményt várt a pozitív tartományban, így alaposan meglepte őket a KSH pénteki közlése. Miután az elmúlt négy esztendőben mind a kormány, mind a jegybank, mind az elemzők alaposan elvétik inflációs prognózisukat - a költségvetés 2016-ra 1,6 százalékos pénzromlási ütemmel számolt -, felvetődik a kérdés, mi okozza a tetemes hibaszázalékot egy olyan időszakban, amikor sem a világgazdaságban, sem Magyarországon kiszámíthatatlan fordulat nem következett be. A kőolaj világpiaci árának mélyrepülése - elhanyagolható ingadozások közepette - már egy esztendeje tart. Az kétségtelen tény, hogy az MNB március végi inflációs jelentésében már úgy szólt, hogy "rövid távú előrejelzésünk alapján a december óta bekövetkezett nyersanyag-ár-csökkenés következtében a tavaszi hónapokban ismét negatív tartományba kerül a fogyasztói árak éves növekedési üteme." A jegybank stábja úgy látja, hogy a kormányzati intézkedések közvetlen inflációs hatása továbbra is visszafogott marad. A sertéshús áfájának év eleji csökkentése a fogyasztói árindex enyhe esését eredményezte. Az MNB-nél azt feltételezik, hogy a szabályozott energiaárak belátható időn belül nem változnak.
Az inflációcsökkenés egyik fő felelőse a márciusban is mérséklődő üzemanyagár volt, a legnagyobb mértékben viszont a szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek drágultak. Ami a jövőt illeti, Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt várja, hogy a következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció zéró körül ingadozhat, sőt tartósan alacsony üzemanyagárak esetén a nyár közepéig negatív maradhat. Ősszel viszont elérheti a 2, az év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos célig nem jut el, egészen 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem hagyományos monetáris és politikai intézkedéseket is. Téves azonban a kormánynak az az álláspontja, amit a nemzetgazdasági tárca tegnap kiadott közleménye is tartalmaz, hogy a rekord mélységű infláció elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető. Ezzel szemben az igazság az, hogy a szabályozott energiapiacon - több lépésben végrehajtott - díjcsökkentés mértéke nem éri el azt a mértéket, amit a világpiaci árak megköveteltek, megengedtek volna.
Az elemzőknek erre az évre vonatkozó átlagos inflációs prognózisa meglehetősen széles sávban szóródik, a jóslatok között olvashatunk 0,2, de 0,9 százalékos mértéket is. Legközelebb talán szeptemberben lesz ismét pozitív tartományban a fogyasztói árindex.
Feltételezések szerint áprilisban újra 15 bázisponttal csökkentheti az irányadó rátát a monetáris tanács a jelenlegi 1,20 százalékról, június végén pedig már csak 0,75 százalékos lehet az alapkamat. Az MNB ebben a hónapban teszi közzé következő inflációs jelentését, és akkor döntik el, hogy szünetet tartanak-e a kamatvágási ciklusban. A legutóbbi kamatvágásnak tartós hatása a forint gyengülésére nem volt. Ahogyan a szakemberek mondják: a befektetők előzetesen "ráspekuláltak" a magyar fizetőeszköz kurzusára. A kamat további csökkentése azonban azzal járhat, hogy az euró árfolyama tartósan 310 forint felett marad.
A K&H Bank vezető elemzőjétől lapunk azt kérdezte, hogy a gazdaságra miképpen hat a tartósan alacsony árszínvonal. Németh Dávid véleménye szerint az inflációhoz kötött nyugdíjemelés és egyes szociális ellátások összegének növekedése megsínyli, hogy éves átlagban lényegében nem növekednek az árak. A béreket azonban elsősorban a versenyszférában muszáj növelni, - természetesen az inflációt meghaladó mértékben -, ami a termelés költségeinek az emelkedésével jár. Ugyanakkor a vállalkozói szféra ezt kevésbé érzi meg, legalábbis megtakarításaik folyamatos bővüléséből erre lehet következtetni.