Simicskó István, folytatva a januári egyeztetést, a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit hívta meg, hogy egyeztessenek az alaptörvény módosítását célzó javaslatról, amely lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben. A miniszter a tanácskozást konstruktívnak nevezve elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálásának érdekében.
A honvédelmi miniszter elmondta: továbbra is vita van arról, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendi elemként kerüljön az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki. A kormány a terrorveszélyhelyzetet önálló jogrendi elemként rögzítené, de Simicskó István közlése szerint más megoldásra is nyitott.
A tárgyaláson kompromisszumkészek voltak a felek. Megállapodtak, hogy a megbeszélés folytatódik. A kormány várja az ellenzéki javaslatokat is - mondta Simicskó István. Hozzátette: szeretnék, ha április végéig olyan szöveget tudnának benyújtani az Országgyűlésnek, amely megkapja a kétharmados támogatást.
A Honvédelmi Minisztériumban tartott egyeztetésen Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, Vejkey Imre KNDP-s képviselő, Mirkóczki Ádám, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vett részt.
Az MSZP azért nem vett részt a megbeszélésen, mert - szerdai közleménye szerint - "a javaslat nem a magyar emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól".
Kósa: konszenzus alakult ki az alkotmánymódosításról
Fidesz frakcióvezetője előremutatónak és megegyezés közelinek nevezte a pénteken Honvédelmi Minisztériumban tartott többpárti egyeztetést, amelyet követően újságíróknak elmondta, a távol maradt MSZP kivételével valamennyi párt egyetértett abban, hogy a párizsihoz és a brüsszelihez hasonló terror veszélyének elhárítása olyan azonnali beavatkozásokat igényel, amelyek alapvető jogok korlátozásával járnak, és erre kizárólag különleges jogrendben van lehetőség.
A tárgyalás részvevőinek arról kell még megállapodniuk, hogy a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó különleges jogrend egy új pontként jelenjen meg az alaptörvényben, vagy egy már meglévő alaptörvényi szabályozást terjesszenek ki erre az esetre - fejtette ki Kósa Lajos. Aláhúzta, csak olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, amely a magyar emberek biztonsága mellett garantálja az alapvető emberi jogok érvényesülését, az alkotmányos rendet, a demokráciát és a szabadságot.
A kormánypárti politikus jó megoldásnak nevezte, ha a terrorveszélyhelyzetet a büntető törvénykönyvben (Btk.) szereplő tényállás alapján határoznák meg. Emlékeztetett: pártja korábban ellenzéki pozícióból egyszer már megszavazott egy új különleges jogrendet a katasztrófahelyzettel kapcsolatban.
Kósa Lajos közölte, a tárgyalás következő fordulója már konkrét szövegjavaslatokról szól majd.
Vejkey Imre (KDNP) elmondta, a kereszténydemokraták álláspontja mindenben megegyezik a Fideszével. Megjegyezte, pártja a magyarok védelme érdekében az elsőként benyújtott, szigorúbb javaslatot is támogatta, de a kompromisszum érdekében "az úgymond lightosabb szabályokat" is készek elfogadni.
LMP: ne babráljanak a terrorfenyegetettség fogalmával
Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője a pénteken a Honvédelmi Minisztériumban tartott többpárti egyeztetés után azt mondta, a kormányoldal szándékot mutatott a megegyezésre úgy, hogy "mindenféle biankó csekkek nélkül" módosítsák az alaptörvényt.
Közölte, az LMP elsősorban azt szeretné, ha "nem babrálnának" a terrorfenyegetettség fogalmával, hanem azt a büntető törvénykönyvben (Btk.) szereplő megfogalmazásokhoz kötnék. Úgy fogalmazott: világossá tette, hogy "az ibizai partihangulat fenntartásában" nem lesznek partnerek, ha valóban az emberek biztonság az elsődleges cél, akkor viszont azt kérik, vegyék komolyan az LMP álláspontját is.
Az ellenzéki politikus megjegyezte, a Fidesz továbbra sem adott választ arra, hogy februárban miért állt fel a tárgyalóasztaltól és két hónapig miért nem tartotta fontosnak javaslatát.
Jobbik: az alkotmánymódosítás nem járhat a kormány túlhatalmával
Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt parlamenti képviselője, szóvivője megjegyezte, hogy a megbeszélés elején komoly vitát váltott ki, hogy a kormányoldal kis módosításokkal ugyanazzal a javaslattal érkezett, mint amit januárban már elutasítottak.
A jobbikos politikus szerint azonban később a honvédelmi miniszter és a kormánypárti képviselők is kompromisszumot mutattak az ellenzéki kifogásokra, a vita pedig most már elsősorban arról szól, hogy az alkotmányban létrehozzanak egy új, különleges jogrendet a terrorveszély-helyzetre vagy azt adaptálják egy már meglévő szabályozásba.
Kiemelte, a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a pártpolitikai érdekek megjelenítését az alkotmányban és csak olyan változtatást támogatnak, amely növeli az ország biztonságát. Emlékeztetett, pártja több módosító indítványt is megszövegezett, amelyek tartalma reményeik szerint megjelenik majd a végleges javaslatban is.
