Ugyanakkor több ellenzéki párt, valamint számos nem kormányközi szervezet kételyeit fejezte ki annak kapcsán, vajon az ország képes-e szabad és demokratikus voksolás megrendezésére. A sajtószabadságot ugyanis továbbra sem garantálják, illetve még mindig nem frissítették a jelen formájában csalásra is lehetőséget adó, elavult választási listákat. Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva.
Macedóniában tavaly már-már polgárháborús helyzet alakult ki. Az ellenzék azzal vádolta a kormányzatot, tömegesen hallgatott le különféle tisztségviselőket, papokat, újságírókat. A jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE, valamint az ellenzéki szociáldemokraták is utcai megmozdulásokra hívták híveiket. A válságnak az Európai Unió vetett véget, amelynek közvetítése révén sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket. A megállapodás révén januárban lemondott tisztségéről a despotizmussal vádolt miniszterelnök, Nikola Gruevszki, illetve megegyeztek az idő előtti voksolás feltételeiben.
Februárban aztán a szkopjei ügyészség megerősítette, hogy súlyos visszaélések történtek a 2013-as parlamenti választáson. Sokan azonban attól tartanak, hogy a VMRO-DPMNE a júniusi idő előtti voksoláson is visszaél majd hatalmával. A CIVIL nevű szervezet vezetője, Xhabir Derala a Balkan Insightnak elmondta, hogy Szkopje egyik reformot sem teljesítette abból a háromból, amelyet az EU, illetve Washington terjesztett elő. Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért felelős részlegvezetője, Christian Danielsson macedóniai látogatása során elmondta: még sokat kell tenni azért, hogy valóban demokratikus választásokat rendezhessenek meg.