A MEHI - amellett, hogy komoly előre lépésnek tekintette a pályázat megjelenését, és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartotta, hogy a kiírás tapasztalataiból levonásra kerüljenek a szükséges következtetések és beépülhessenek a következő pályázatokba, legyen szó társasházakról vagy családi házakról.
Különösen fontos ez annak a napokban megjelent kormányhatározatnak a tükrében is, mely hivatalosan is elindítja a KEHOP módosítását, előre vetítve a kormány azon szándékát, miszerint uniós forrásokból vissza nem térítendő támogatást a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására nem juttat majd.
Pozitívum: elektronikus beadás, kitöltő minták
A visszacsatolások alapján pozitívnak értékelték a szakemberek az elektronikus beadást, az előre kidolgozott mellékletmintákat, a beadást megkönnyítő kitöltő mintákat. A pozitívumok mellett azonban a programmal szembeni szakértői kritika erősebbnek bizonyult. Esélye csak az előzetesen előkészített pályázatoknak volt.
Azok a társasházak tudták a pályázati dokumentációt összeállítani és időben beadni, melyek a pályázattól függetlenül legalább 4-6 hónappal korábban elkezdték az előkészületeket. Ehhez energetikai tanúsítványt és felújítási koncepciót kellett készíteni, mely az előre tervezés mellett a lakóközösségek számára anyagi megterhelést is jelent, így ezt kevés közösség tudja vállalni. Előkészítés hiányában a felújítani vágyó társasházak pályázati folyamat közben való lemorzsolódása 90 százalék feletti volt.
Eredményes pályázathoz már korábban elvégzett felújítás és önkormányzati támogatás is kellett. Sikeresen azok a lakóközösségek pályázhattak, ahol volt elegendő megtakarítás (önerő) és korábban elvégeztek legalább egy-két energia-takarékossági felújítási munkanemet. Nyertes pályázathoz fontosnak bizonyult még egyes önkormányzatok plusz anyagi támogatása valamint külső szakemberek segítsége is.
Még az 50 százalékos vissza nem térítendő támogatás is kevés
A rezsicsökkentés ismert hatása, hogy meghosszabbítja az energiahatékonysági fejlesztések megtérülési idejét. Gyakran még az 50 százalékos pénzügyi támogatás is kevés volt a családoknak az elvárt műszaki-energetikai szint költségvonzatának teljesítéséhez. A családi megtakarítások hiánya miatt a támogatások hatékony optimuma a 66-75 százalék között lenne. A lakók hiteltörlesztési korlátait jelentősen megterheli a projekt menedzsment, a pályázatírás, és a külső műszaki ellenőrzés költsége, melyek nem elszámolható költségek a megvalósítása során. Nagyon komoly felső korlátot jelent a lakóközösségek számára a hitelek havi törlesztőrészlete is: jellemzően ez 8-10 ezer forint között mozog, de sehol sem haladja meg a 20 ezer forintot.
Aránytalanság a pályázati ciklusban
Nagy volt aránytalanság a pályázási folyamatban az egyes mérföldkövek között. Ha a pályázati útmutató megjelenése és a pályázati döntés megszületése közötti időtávot vesszük alapul, akkor előkészítésre 66 nap, a bírálatra 215 nap, szerződéskötésre 120 nap állt rendelkezésre, míg a kivitelezést 120-180 nap alatt el kell végezni. Az egész folyamatban a legtöbb időt a pályázat bírálata és a támogatási döntés teszi ki – dacára az elektronikus beadásnak és az informatikai támogatásba beépített ellenőrző mechanizmusoknak
„A magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják még mindig lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti. A családoknak nincs jelentős megtakarítása. Arra várnak, hogy energiazabáló otthonaikat állami, vissza nem térítendő támogatásokra alapuló, kiszámítható program keretében tudják takarékossá és élhetőbbé tenni. Az Otthon Melege Program tavaly például a pályázati keret megnyitása után két régióban alig 1-2 napon belül kimerült. Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal is kombinált programok formájában.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
