Mint fogalmazott: "az állam és a nemzet árulóit nem vagyunk kötelesek a hátunkon hordani".
Kifejtette: "legyenek azok akadémikusok vagy magukat újságírónak tartó kémek, politikusnak álcázott aktivisták, semmiben nem különböznek attól a terroristától, aki fegyvert vagy bombát tart a kezében. Báránybőrbe bújt farkasok ők. Ezek nem lehetnek a mi állampolgáraink."
Erdogan beszédében többek között azokra a személyekre utalt, akiket márciusban egyetemi tanárokként terrorista propaganda vádjával tartóztattak le, mert nyilvánosan felolvastak egy petíciót, amely a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai műveletek befejezésére szólított fel. Célzott a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztőjére és egyik tudósítójára is, akik ellen a "kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés" vádjával bírósági eljárás indult. Az újság korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentettek meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek.
Erdogan többször fogalmazott már keményen a kurd autonómiamozgalmat illetően, de ilyen, az állampolgárságtól való megfosztást kilátásba helyező kijelentést még soha nem tett.
Hétfőn az államfő azt mondta: eljárt az idő a PKK-val való megbékélés felett, a két félnek már nincs mit megvitatnia, a PKK lázadói vagy megadják magukat, vagy a török biztonsági erők "ártalmatlanítják" őket, harmadik út nincs. Erdogan akkor megfogadta, hogy pontot tesz a kurdok három évtizede zajló fegyveres felkelésének végére.
"Talán a török biztonsági erők tagjaiból is életét veszti egy-egy, de legalább tízen, húszan vagy harmincan halnak meg a másik oldalon" - hangoztatta.
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A kurd autonómiáért 1984 óta küzdő PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.