Sztrájkot hirdetett az ország valamennyi oktatási-nevelési intézményében április 20-ra a három oktatási szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága, miután a kormány képviselőivel folytatott, hét órán át tartó keddi egyeztetésen sem sikerült megállapodni a bizottság 25 pontjának néhány kérdésében. Mint kiderült, ezek éppen azok, amelyek elfogadása és teljesítése gyökeres változásokat hozna a közoktatási rendszerben, nem csoda hát, hogy a kormány foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk. Pontosan úgy, ahogy a bizottságot alkotó szakszervezetek is; képviselőik úgy vélik, azokban a kérdésekben, amelyek a jelenlegi oktatáspolitika irányát meghatározzák, és egyértelműen bebizonyosodott róluk, hogy rosszak, nem engedhetnek.
Ilyen az állami intézményfenntartás és annak jelenleg is zajló átszervezése, a nem pedagógus, oktató-nevelő munkát segítők siralmas bérhelyzetének javítása, illetve hogy heti 22 órában határozzák meg a pedagógusok munkaterhelését, az iskolaigazgatók pedig kaphassanak minőségi bérpótlékot, ha átlagon felül teljesítenek. Ezek azok a gazdasági, szociális pontok, amelyek miatt a szakszervezetek sztrájkot hirdethetnek, ám ezeken felül sem sikerült több más kérdésben sem megegyezni.
A sztrájkbizottság szerette volna elérni, hogy a kormány "oldja fel" a tankönyvpiacot, és a diákok terheinek csökkentésére tett javaslataikat sem fogadták el. "Miután a mindennapi testnevelésnek nincsenek meg a feltételei, javasoltuk, hogy állítsák vissza újra a heti három testnevelés órát. Ezzel rögtön heti két órát nyernének a gyerekek. A másik a hit- és erkölcstan, erről az első pillanattól az volt a szakmai véleményünk, hogy az erkölcsi nevelés nem más, mint nevelési folyamat, azt nem lehet egy tanórára korlátozni" - fogalmazott Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: a hit- és erkölcstant is megszüntetnék, ezzel már heti három órával kevesebb lenne a tanóra. Hangsúlyozta: ha van rá szülői igény, továbbra is biztosítani kell a hitoktatást, ahogy az a korábbi közoktatási törvényben is benne volt.
Fotó: Szalmás Péter
Gallóné szerint vegyes fenntartást tudnának elképzelni: ott, ahol ehhez megvan a megfelelő szakmai hozzáértés és pénzügyi keret, az önkormányzat legyen az iskola fenntartója is, az állami fenntartásba vételt pedig ott alkalmazzák, ahol ezek nincsenek meg. A kormány részéről azonban Lázár János kancelláriaminiszter kijelentette: a jelenlegi kettős fenntartás csőd, hiba volt azt is megengedni, hogy az önkormányzatok működtetőként részt vehessenek az iskolák életében. Lázár jelezte: szívesen látna több iskolát egyházi fenntartásban. Az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nemcsak fenntartói, de munkáltatói szerepet is betölt, a szakszervezetek szerint ezt is szét kellene választani, ám a kormány ebbe sem hajlandó belemenni. Nem hajlandóak elfogadni olyan változtatásokat, amelyekkel az iskolák és a tanárok kézi vezérlése megszűnne.
Galló Istvánné elmondta: döntésükről Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatták, a kormánynak pedig hét napja van, hogy válaszoljon a követelésekre. Közben az intézményeknek teljes forgatókönyvet küldenek ki a munkabeszüntetés megszervezéséről és menetéről. A sztrájk idejére biztosítandó elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban azt mondta: minden tankerületnél egy intézményt kell kijelölni, ahol vigyáznak majd a tanulókra és biztosítják nekik az étkezést is, ugyanez vonatkozik az önkormányzati fenntartású óvodákra is. A felügyeletet azok látják el, akik nem vesznek részt a sztrájkban. A szülőket is idejében tájékoztatni kell arról, a sztrájk napján hová vihetik a gyermeküket - tette hozzá.
Kedden a másik tanárszakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkbizottsága is tárgyalni szeretett volna a kormánnyal, Palkovics László oktatási államtitkár korábban a köznevelési kerekasztal keddi ülésére invitálta őket. A bizottság tagjai jelezték, hogy ez számukra nem elfogadható, ezért abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásra a kerekasztal után kerül sor. Ám megpróbálták csőbe húzni őket: a PDSZ delegáltjai tegnap megjelentek az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi), ahol csak azért is a köznevelési kerekasztalhoz akarták odaültetni őket.
"Annak ellenére, hogy az ülésteremben jelen volt az államtitkár által kijelölt személy, Sipos Imre helyettes államtitkár továbbra is arra tett hiábavaló kísérletet, hogy a PDSZ-t a köznevelési kerekasztal munkájába bevonja, még azok után is, hogy a kerekasztal több tagja jelezte: sztrájktárgyaláson nem kíván részt venni" - számolt be a történtekről a tárgyalódelegáció nevében Nagy Erzsébet. Palkovics László erre úgy reagált, az volt a terv, hogy a kerekasztal déltől sztrájktárgyalási egyeztetéssé alakul át. A PDSZ szerint azonban a sztrájkegyeztetés ilyen tárgyalása sérti a sztrájktörvényben meghatározott jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, valamint együttműködés kötelezettségét. A minisztérium értelmezése szerint így nem kezdődtek meg a sztrájktárgyalások a PDSZ-szel - közölte Palkovics, hozzátéve: most tovább tárgyalnak arról, hogy hol tárgyaljanak. Állítja, a szaktárca a Pedagógusok Sztrájkbizottságával is folytatja a tárgyalásokat a vitatott kérdésekről, az "esetleges" munkabeszüntetés feltételeiről.
Közben az Emmi reagált a mintegy félszáz civil és szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) Balog Zoltánnak küldött meghívólevelére. A CKP hetek óta szeretne kétoldalú tárgyalóasztalhoz ülni a kormánnyal, azonnali követeléseik 12 pontjáról egyeztetnének. A Tanítanék Mozgalom - amely tagja a CKP-nak - március 30-án polgári engedetlenségi akciót tartott, az ország több száz iskolájában állt le a munka egy órára. Jelezték: ha a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni április 12-ig, 15-én újabb, kétórás munkabeszüntetésre kerül sor.
Az Emmitől érkezett levélben az olvasható: Balog Zoltán miniszter köszönettel megkapta a meghívót, ám 12-én más hivatali elfoglaltsága van, ezért a tárgyaláson nem tud részt venni, de az oktatási terület képviseletét kérte. "Az államtitkárság munkatársa további ügyintézés céljából hamarosan felveszi Önökkel a kapcsolatot" - írták. "Ez csak verbális gesztus, még nem tekinthetjük úgy, hogy valóban tárgyalni fogunk. A korábbi burkolt nemhez képest, amikor állandóan a köznevelési kerekasztalhoz hívtak minket, holott jól tudják, hogy azt illegitimnek tekintjük, viszont mindenképp előremozdulás" - fogalmazott Ercse Kriszta. A CKP szóvivője elmondta: a körülmények sem ismertek, de ha az általuk kikötött feltételek - a kormány által kijelölt tárgyalópartner rendelkezzen teljes körű felhatalmazással a 12 pont tartalmáról történő döntéshozatalra - is teljesülnek, tárgyalni fognak. A Pedagógusok Sztrájkbizottsága által meghirdetett sztrájkról azt mondta: azt a CKP is támogatni fogja.
A Tanítanék Mozgalom április 15-re tervezett akciójával kapcsolatban Galló Istvánné azt mondta: a mai napon a PDSZ-szel, a Mozgalommal és a civil szervezetekkel egyeztetnek. Mendrey Lászlótól, a PDSZ elnökétől viszont már tegnap azt a tájékoztatást kapták, hogy ha egynapos sztrájkot hirdetnek, ahhoz a PDSZ csatlakozni fog. A sztrájkbizottság bízik abban, hogy más érdekképviseletek is csatlakoznak az április 20-ra meghirdetett munkabeszüntetési akcióhoz.
1. Az állami intézményfenntartó központ átszervezését és feladatainak meghatározását oly módon kell megoldani, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági, munkáltatói önállóságát
2. Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásainak ideje (kötelező óra) - fő szabályként - heti huszonkét óra legyen
3. A köznevelési intézményekben foglalkoztatottak közül azok, akik nem tartoznak a pedagógus életpálya-modell hatálya alá (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, például dajka, technikai, ügyviteli és más munkakörben foglalkoztatottak) részesüljenek a havi rendszeres, keresetükön felül többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak, és ki az intézmény fenntartója
4. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel (minőségi bérpótlék) ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményeket
Ha elfogy a levegő
Nyílt levélben reagált kedden a Tanítanék Mozgalom Sándor Mária figyelemfelhívó bejelentésére, hogy ha április 15-én az egészségügyi dolgozók nem fejezik ki szolidaritásukat a pedagógusokkal a tiltakozások jelképévé vált fekete póló viselésével, akkor nem folytatja a harcot a gyógyítás körülményeinek javításáért. A tanárok nevében Sulyok Blanka úgy fogalmazott, hogy a fekete ruhás nővér részleges visszavonulásával is segíteni próbál, összefogásra buzdít, amiért a pedagógusok nagyon hálásak. A közös fellépésre már csak azért is nagy szükség lenne - érvelt a nyílt levél megfogalmazója -, mert a legkiszolgáltatottabb emberek életét nehezíti, ha az értük dolgozók körül elfogy a levegő. Sándor Mária kiállásával és eddigi kitartásával olyan példát mutatott a tanárok mellett a legfiatalabbaknak is, ami többet ér, mint bármilyen lexikális tudás, amit az iskolákban megszerezhetnek.
A Tanítanék Mozgalom is az összefogás fontosságát hangsúlyozza, és azt üzeni a sajnálkozóknak, vagy interneten szégyenkezőknek, hogy használják ki a felkínált esélyt és adjanak példát az összefogásból, legyen erejük végre cselekedni.
Civil hozzászólók az egészségügyi ágazat belső erőviszonyainak megváltoztatásától remélnek változást, amikor azoknak a társaiknak üzennek, akik félve a büntetésektől, munkahelyük elvesztésétől, ma nem mernek kiállni az intézményi vezetőkkel vagy a kormánnyal szemben. Az eredményt úgy is el lehetne érni szerintük, ha az ápolók, szociális gondozók, beteghordók és fiatal orvosok tömegesen átlépnének az évek óta a kormánnyal tárgyalgató EDDSZ-ből a közelmúltban alakult új, radikálisabb szakszervezetekbe. Azt semmilyen formában nem büntethetik ugyanis, ha valaki átlép egyik szervezetből a másikba - érvelnek. Ez azonban csak hosszabb távon hozhat változást, mert 2017-ben esedékes a közalkalmazotti szakszervezetek reprezentativitásának következő megállapítása, amikor az egyes munkaterületeken dolgozók összlétszámát vetik össze a tagdíjat fizető szervezett dolgozók létszámával. Ha az arány 10 százalék fölötti, a kormány hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az érdekvédelmi szervezet vezetőjével, ha nem, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint ezt nem kell megtennie. A sokat vitatott szabály így kis létszámú foglalkozások esetén akár pár tucat taggal is biztosíthatja egy szakszervezetnek a közvetlen tárgyalás esélyét, míg nagy létszámú területeken sokezres szervezettség sem elegendő ennek elérésére. - G. E.