A közleményben azt írták: az ÁNTSZ arra hivatkozva nem adta ki a kért adatokat, hogy azok "döntés-előkészítő adatnak minősülnek". Noha a tisztiorvosi szolgálat korábban a kért adatok nyilvánosságát hangsúlyozta és az adatigénylés határidejét is meghosszabbította, végül nem adta ki a kért számokat, ezért a TASZ bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságának kikényszerítésére, mivel szerintük az ÁNTSZ jogszabálysértő módon jár el.
A TASZ emlékeztetett, az egyik civil szerveződés állítása irányította rá a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető meg a kórházi fertőzések pontos száma. Az ÁNTSZ erre reagáló közleményében azt írta, "az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők".
Az ellentmondás feloldása érdekében a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérdezett rá a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy - kórházankénti bontásban - hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben. A TASZ betegjogi szakértői és gyakorló orvosok szerint sem érthető a nyilvános jelentés, amely tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal - írta a civil jogvédő szervezet.
Szerintük ennél is súlyosabb probléma, hogy bizonyos számok, így azok is, amelyekből kiderülhetne, hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, egyáltalán nem hozzáférhetők, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ bizonyosan rendelkezik az adatokkal, és azok egyértelműen közérdekűek.
A TASZ szerint a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek döntés-előkészítő adatok, hiszen jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. Kérdéses lehet, hogy mit jelent egy adatbázis eredménye, de a TASZ véleménye szerint ez nem jelenthet kevesebbet, mint azokat a számokat, amelyek benne vannak az adatbázisban. Ha pedig valóban ezekre vonatkozik, akkor a rendelet értelmében kötelező azokat nyilvánosságra is hozni.