L. Simon László felidézte, hogy a közelmúltban hárman kiléptek a társadalmi testületből, ami szerinte rendkívül izgalmas polémiát eredményezett a sajtóban és a szakmai fórumokon, új tagokként pedig Visy Zsolt régész, Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnök csatlakoztak.
Beszámolója szerint lezárult a lovarda közbeszerzési eljárása: március 31-ig öt ajánlat érkezett, ezeknek az értékelése várhatóan a hónap végéig tart, majd májusban kezdődhet az építkezés. Megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhatnak ezek a közbeszerzési eljárások is. Beszélt a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítéséről is, közlése szerint megkötötték a szerződést a Zsolnay gyárral, valamint zajlik a textiles közbeszerzés előkészítése. Az egykor a palota egyik legszebb enteriőrjével rendelkező termének rekonstrukciója komoly tudományos háttérmunkát igényel, amely kötetek formájában publicitást kap, ahogy a Nemzeti Hauszmann Terv honlapján és kiadványain keresztül a nyilvánosság is nyomon követheti majd az egész projektet - jegyezte meg.
L. Simon László kiemelte a Stöckl-lépcső újjáépítésének fontosságát: elmondása szerint évente 3,5 millióan érkeznek a várba turistabusszal, és - noha a barlangrendszer védelme érdekében csak kisebb járművekkel dolgoznak majd - a felújítások miatt teherautók is közlekednek majd ezen a területen, így felértékelődnek a gyalogos megközelítések.
A projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez 1 milliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint 800 milliót a Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára.
Vagyis örüljön mindenki, aki él, a közös pénzből épül-szépül a Vár, amely helyszínt Magyarország miniszterelnöke a hírek szerint már rég kinézett magának. Lásd még: Orbán egymilliárdért rendezi be rezidenciáját a Várban
