Mától véget ér a türelmi idő, élesbe kapcsolt a 160 mobil, és a 365 fixtelepítésű komplex sebességmérő, 134 útszakaszon. Az Európai uniós pénzből felállított rendszert 2015 decemberében mutatta be az Országos Rendőr-főkapitányság, és bár az azóta eltelt több mint 3 hónapban már működtek a kamerák, a tesztidőszaknak köszönhetően büntetést még egyetlen esetben sem róttak ki.
A Blikk még 2011-ben írta meg, hogy Lázár János egy 15 millió forint körüli értékű S8-as Audit használ szolgálati autóként, amelyet havi 600 ezer forintért bérelnek számára. Az interneten elterjedt fotó alapján a kocsira a sebességmérők kijátszására alkalmas, úgynevezett lézerblokkolót is szereltek. A Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János egy tévéinterjúban közölte, hogy a szolgálati autóján található lokkolót a tudtával szerelték fel az általa használt Audi S8-asra. Lázár ugyanakkor azt állította, hogy nem tudja, műszakilag mire jó. Pedig az interneten a mai napig számtalan ilyen szerkezetet kínáló hirdetés olvasható.
A VÉDA segítségével a jövőben legalább fél tucat közlekedési és közigazgatási jogszabálysértést szűrhetnek ki, egyetlen felvétellel pedig akár három-négyféle bírságot is kiszabhatnak. Az ORFK szerint a rendszer elsődleges célja, hogy az eddigieknél jóval kevesebb baleset történjen az utakon.
A statisztikai adatok szerint 2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarország közútjain, ami csaknem 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest.
A legtöbb baleset (30 százalék) még mindig a gyorshajtás miatt következik be. Az okok között a második helyen 25 százalékkal az elsőbbségi jog meg nem adása áll, a harmadik pedig 17 százalékkal, a kanyarodási szabályok áthágása.
Az oszlopokra szerelt kamerák az első és a hátsó rendszámot is képesek leolvasni, a lézerszkenner 3D-s modellt készít az autóról, a radar pedig a jármű sebességét is méri. A VÉDA felismeri, ha nem tartjuk be a KRESZ-t: nem csak azt veszi észre, ha túl gyorsan hajtunk, de büntetés járhat akkor is, ha átlépjük a záróvonalat, ha áthajtunk a piros jelzésen, ha mobilozunk vezetés közben (kézben tartva a készüléket), ha nem kapcsoltuk be a biztonsági övet, vagy ha behajtunk olyan utcákba, amelyekbe azt egyébként tábla tiltja. A rendszer elvileg ki tudja szűrni a lopott autókat is – ha a járművön lopott rendszám található. Utólag pedig – kép alapján – azt is meg lehet állapítani, érvényes-e a kötelező biztosításunk.
Gyorshajtás 30 000-300 000 Ft
Kihangosító nélküli telefonálás 30 000 Ft
Biztonsági öv nélküli autózás 10 000 (lakott terület), 15 000 (vidék), 20 000 Ft (autópálya)
Jelzőlámpa tilosán áthajtás 50 000 Ft
Vasúti átjárón tiltott áthajtás 60 000 Ft
Záróvonal átlépés 30 000 Ft
Kötelező haladási irány megszegése 50 000 Ft
Tiltott behajtás 30 000 Ft
Autópálya leállósávjában jogtalan megállás 40 000 Ft
Autópálya leállósávjában haladás 100 000 Ft
Buszsáv jogosulatlan használat 20 000 Ft
Buszsávban haladás 30 000 Ft
Lejárt műszaki 40 000, 50 000 vagy 60 000 Ft (attól függően, hogy 3, 6 vagy 12 hónapja járt le).
Az új traffipaxok pontos helyét a rendőrség honlapján térképes és táblázatos bontásban is közzétették.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Megtorpant a halálos balesetek számának csökkenése
Az Európai Bizottság által a napokban közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés.
Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten. A bizottság becslései szerint 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.
- Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot – nyilatkozta a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc. Hozzátette: Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma - 2010-hez képest - 2020-ig csökkenjen a felére, 2050-ig pedig a nullához közelítsen. Természetesen ennek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak abból a szempontból, hogyan alakul majd a jövőben a közúti közlekedés biztonsága. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az úgynevezett „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés.
2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8 százalékos csökkenést sikerült elérni. Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken.
Ugyanakkor a 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok) került ki. A közúti közlekedés biztonságának javítása az EU-ban.
A mi autópályánk nem versenypálya!
A közutak legfőbb gyilkosa a gyorshajtás, így a közlekedésbiztonsági kampányok célkeresztjében is első sorban a legtöbb halálos baleset létrejöttéért felelős sebességtúllépés áll. Németországban azonban egy újszerű kampánnyal állt elő a rendőrség, melynek szlogenje: a mi autópályánk nem versenypálya! – olvasható az OBB honlapján.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A berlini rendőrök abból indultak ki, hogy noha a sebességtúllépés egyike a leggyakoribb közúti szabályszegéseknek, mégis – nagy szerencsére – a gyorshajtásoknak csak igen elenyésző aránya végződik közúti balesettel, sérüléssel, esetleg halállal. A gyorshajtás visszaszorítására irányuló kampánynak nem feltétlen a szabályszegés lehetséges következményeire kell rámutatnia, hanem megfelelő hatás érhető el azáltal is, amennyiben a gyorshajtás szankcióit tudatosítják nap mint nap a közlekedők felé. A plakát a 100 km/h megengedett sebességhatárt túllépők részére mutatja be a várható szankciókat, a pénzbírságok összegét (480-680 euró), valamint az automatikusan kiszabásra kerülő büntető pontok számát. A büntetőpontok szabályszegéshez rendelése a vezetői engedély elvételének fenyegetettségét, annak reális esélyét jelenti a notórius gyorshajtók részére.
