Szerdán eldől, mi lesz az Erdősi Lászlóné illetve az MSZP-s Nyakó István kezdeményezte népszavazások sorsa. A Kúria akkor hirdeti ugyanis ki a döntését Nyakó beadványáról, amelyben azt kéri, hogy - a nyilvánvaló jogsértések miatt - dobják ki Erdősiné kezdeményezését, és fogadják el az övét. A Kúriának március 11-től 90 napja lett volna megfontolni, hogy mi legyen a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási ügyekkel, de már szerdán dönt. Erről, mármint az időpontról már értesítették az érintetteket, éppen ennek hatására az MSZP tegnap reggel óta ügyeletet tart a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti épülete előtt. A szocialista Nyakó István tegnap az Alkotmány utcában azt mondta, mivel a Kúria többféle döntést hozhat, előfordulhat, hogy újra használni kell az NVI időbélyegzőjét. Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke pedig azt közölte, bárhogy is dönt a bíróság, tudni akarják, kik a február 23-án és az utána történtek felelősei.
Megírtuk: február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz - és Fradi-elnökhöz - köthető kidobó szállta meg az NVI épületét. Több jel is arra mutat, hogy Erdősi Lászlónéval összejátszva lehetővé tették, hogy az idős asszony, illetve kísérője megelőzze Nyakó Istvánt a népszavazási kezdeményezése leadásakor. Ha a Kúria most kimondja, valóban összejátszottak a kopaszok az idős asszonnyal, akkor vélhetően vissza is dobják Erdősiné hittelesített kezdeményezését, így szerdán újra megismétlődhet a februári botrány, hiszen még nem döntött a parlament az idevágó törvénymódosításról.
Már "káros" a versengés
"Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azokhoz az országokhoz képest, ahol nincs is" - mondta Patyi András a Magyar Nemzetnek adott interjúban, még februárban. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke akkor kijelentette: nincs szükség a népszavazási törvény módosítására, ám egyetlen hónappal később átgondolta, a testület - vezetésével - több megoldási lehetőséget tartalmazó javaslatcsomagot dolgozott ki a népszavazási törvény módosítására, amit nyomban el is küldtek Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormány népszavazási szabályozásért felelős tagjának. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is javaslatokkal élt a kormányfő felkérésére, de Pálffy Ilona és az NVB, ennek nyomán pedig a kormány módosítócsomagja is csupán arról rendelkezik, hogy bizonyos jogtechnikai részletek egyszerűsödjenek a hatályos törvényben.
A 2008-as népszavazás előtt Orbán Viktor egy interjúban (Bayer Zsoltnak) még úgy beszélt a referendumokról: "tehát ma olyan világban élünk, kedves Zsolt, mint ahogy '80-as évek végén éltünk, amikor alapvető demokratikus jogokat is ki kell harcolni. (…) Ezt a lehetőséget, ezt az utat, a népszavazás útját a magyar alkotmány nyitva hagyja, megnyitja, fölkínálja a magyar választópolgároknak. Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni. (…) És az adjon nekünk erőt, és az tegye tisztává a látásunkat, hogy milyen erőket mozgósít a másik oldal annak érdekében, hogy az emberektől ezt a jogot meg tudják tagadni. Ez mutatja igazán, hogy milyen fontos dolog a népszavazás".
Az Igazságügyi Minisztérium parlament előtt lévő javaslata csupán a népszavazási kezdeményezésekor "káros versengést" - ami nyilván a 15-20 kopasz bevetése után jutott eszükbe - szüntetné meg, valamint lehetővé tenné a párhuzamos aláírásgyűjtést. Ezentúl az állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lehetőség lenne azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg az NVB a másik azonos tárgykörű kérdés kapcsán nem hitelesítette jogerősen a hozzá beadott 200 ezer aláírást.
Az idevágó törvénymódosítási javaslatokkal már tavaly is előálló MSZP mellett most már a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, valamint az LMP is kiállt a népszavazási törvény mihamarabbi, az anomáliák kiküszöbölését célzó módosítása mellett. Az ellenzék ugyanakkor a mostani javaslatnál lényegesen tovább menne, s az alaptörvény módosításától sem riadna vissza, hogy - mint fogalmaztak - "visszaadják a népszavazás jogintézményét a népnek". Ez utóbbitól azonban a kormányoldal elzárkózik, s nem oldaná fel az országos referendum kezdeményezésének és megtartásának súlyos korlátozottságát, sőt, gyakorlatilag lehetetlenségét.
Sorsdöntőből fölöslegessé vált
Emlékezetes: a Fidesz az elmúlt évtizedben talán a legfőbb ellenzéki jogosítványként használta a népszavazás intézményét. A párt prominensei nem is ügy-, hanem sorsdöntő népszavazásnak nevezték például 2004-ben saját - kórház-privatizációt leállító - népszavazási kezdeményezésüket, de ebben az időben a kettős állampolgárságot támogató kezdeményezés élére is állt a Fidesz. Orbán Viktor ellenzéki pártelnökként a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazás előtt úgy fogalmazott: "az előttünk álló népszavazás azt fogja megmutatni, hogy a magyarok úgy érzik, saját sorsukhoz, az ország fontos döntéseihez két parlamenti választás között is van közük". Csakhogy a referendumok tényleges és szimbolikus jelentőségéről - mint annyi minden másról - hatalomra kerülése után jelentősen megváltozott a Fidesz véleménye. A 2010-es kormányváltás például - mint utóbb kiderült - népszavazás volt, csak épp a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy egyszerű országgyűlési választáson van túl, ám Schmitt Pál akkori államfő szerint akkor egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. Ezt igyekezett erősíteni maga Orbán is, hiszen már kormányfőként, 2010. július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében, hiszen a képviselőket azzal hatalmazta fel a nép, hogy "a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek". Nem is tartottak megerősítő referendumot az alaptörvényről, mely alapjaiban változtatta meg a népszavazás legfontosabb szabályait is.
A Fidesz a népszavazásról: ellenzékben alapjog – kormányon fölösleges rossz FOTÓ: NÉPSZAVA
Korábbiak sem lettek volna érvényesek
Az új alkotmányos szabályok rendelkeztek arról: ma már legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés kötelezően rendeli el az országos népszavazást; a köztársasági elnök pedig a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem tartható referendum a többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és a képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Az is az alaptörvényben szerepel, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - több mint négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. E szabályok alapján az uniós csatlakozásról és a NATO-ról szóló korábbi referendum sem lett volna érvényes. A Fidesz által támogatott kórház-privatizációról és kettős állampolgárságról kezdeményezett 2004-es népszavazás részvételi aránya is csak 37,49 százalék volt, míg a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazáson 50,51 százalék jelent meg. Mindez azt jelenti, vajmi kevés esélye van annak, hogy bármilyen témában országos érvényes népszavazást lehessen tartani. Korábban nem volt részvételi küszöb, pontosabban az eredményesség feltétele az volt, hogy a megfogalmazott kérdésre az összes választó legalább negyede azonos választ adjon.
Elzárja a lehetőséget a törvény
De a népszavazások részletes szabályozása is szinte esélytelenné teszi, hogy a társadalom valóban véleményt nyilvánítson a számára fontos ügyekben. Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal - 2013. december 17-én fogadta el az idevágó sarkalatos jogszabályt, amely szerint országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek kezdeményezhetnek azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak erre. A hivatalos indoklás szerint a "komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése" érdekében hozott új jogszabályban a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell - ezeket az aláírásokat, mint az Erdősi Lászlóné ügyében extra-sebességgel történt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi -, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést. Csakúgy mint korábban, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Az új jogszabály értelmében ugyanis a parlament köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes referendum döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés pedig a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre nézve.
Nagy szerep jut a választási szerveknek
A referendumot szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítésre be kell nyújtaniuk az NVB-hez, amely a népszavazási kérdésekről és az aláírások hitelesítéséről dönt. Új szabály, hogy ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével "nyilvánvalóan ellentétes", vagy a benyújtott aláírásgyűjtő ív nem felel meg a feltételeknek, azt az NVI vezetője öt napon belül határozattal elutasítja, és nem is terjeszti az NVB elé. E határozat ellen pedig nincs helye jogorvoslatnak, de a kezdeményező ismételten benyújthatja a kérdést, és akkor már az NVB napirendjére kell tűzni. Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról - ahogyan a korábbi OVB - a benyújtástól számított 30 napon belül dönt. Új előírás, hogy ha a kérdés szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést, ahogyan a párhuzamossági tilalom is új elemként került a jogszabályba, azaz hogy egy témában több kérdésről érdemben nem folyhat vizsgálat. A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntések ellen ma már a Kúriától - korábban az Alkotmánybíróságtól (Ab) - lehet felülvizsgálatot kérni, a testület 90 napon belül határoz. Az általuk átengedett népszavazási kérdések és aláírások alapján a parlament határozatban megtagadja (!) vagy elrendeli a referendum kitűzését, a parlament e döntése ellen továbbra is az Ab-hoz lehet fordulni, de kizárólag akkor, ha valamilyen "befolyásoló körülmény" megváltozik. Ráadásul az Ab nem vizsgálhatja a népszavazási kérdések tartalmát és a hitelességgel összefüggő alkotmányossági aggályokat sem, csak az Országgyűlés határozathozatalának módját.