Görögország;menekültek;Törökország;visszatoloncolás;

Fotók: Milos Bicanski/Getty Images

- Már toloncolják vissza a menekülteket

A Törökország és az Európai Unió között megszületett megállapodás értelmében Leszbosz szigetéről visszaküldték az első menekülteket Törökországba. Az első két hajó, 202 személlyel a fedélzetén reggel helyi idő szerint 6 óra 30 perckor hagyta el a görög kikötőt, s török Dikili kikötője felé indult.

„Az első hajó fedélzetén 136, a másodikon 66 migráns tartózkodott” – közölte a görögországi válságstáb részéről Jeorjiosz Kiricisz a görög állami televízióban. A fedélzeten csak férfiak tartózkodnak. Először olyan migránsokat utasítottak ki az Európai Unió területéről, akik nem állítottak ki menedékkérelmet, vagy biztonságosnak minősített harmadik országból származnak.

A menekülteket előzőleg buszokon szállították a kikötőbe. Mindegyik utast egy rendőr kísérte – közölték. Több visszatoloncolást nem terveztek már hétfőre – erősítette meg a görög rendőrség szóvivője. „Először fel kell dolgozni a benyújtott menedékkérelmeket” – tette hozzá. Ezért Athén azt kéri az Európai Uniótól, hogy további jogi szakértőket küldjenek az országba.

A német dpa hírügynökség azt közölte, hogy a szomszédos Hiosz szigetéről több embert a Cesme nevű kikötőbe szállítottak. Őket várhatóan ma toloncolják majd ki. Még vasárnap is nagy volt a bizonytalanság annak kapcsán, miként hajtják majd végre az EU és Törökország közötti menekültügyi paktumot. Török részről ugyanis késve kezdték meg a felvevő központok, sátrak felállítását. Dikili polgármestere egyenesen azt állította, hogy Ankara nem is értesítette őt a tervekről. Törökország végül 400 személy felvételét tette lehetővé az első körben. Elsősorban afgánok, irakiak, pakisztániak felvételére készültek fel, akiket aztán visszatoloncolnak szülőhazájukba. Ezen államokat ugyanis biztonságosnak minősítik. A szíriaiakat menekülttáborokban helyezik el, illetve Törökország különböző részeire viszik őket.

Az EU és Ankara közötti megállapodás ellenére továbbra is igen sok menekült vándorolt Törökországból Görögországba. Szombaton és vasárnap 514-en menekültek az Égei-tengeri szigetekre – közölték görög részről. A görög válságstáb közlése szerint szombatig 52 500- menekült érkezett Görögországba.

Több órával a visszatoloncolások megkezdése előtt meglehetősen feszült volt a helyzet. A leszboszi és hioszi menekültek ugyanis tüntettek visszatoloncolásuk ellen. Azt állították, „deportálni” akarják őket. A parti őrség azt közölte, hogy pattanásig feszült a helyzet. Szombaton több utcát el is torlaszoltak a menekültek. A görög kormány is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy erőszakos konfliktusokra kerül sor. Törökországban is komoly ellenszenvvel fogadták a menekültek visszafogadását. Dikiliben szombaton több százan tüntettek ez ellen.

A megállapodás értelmében hétfőn 35 szíriai – főleg családok, gyermekek – repülhettek Görögországból Németországba. A hollandiai, friedlandi felvevő központban helyezték el őket. Németországban összesen 15 100 személyt vesznek fel, az EU-ban pedig 72 ezer szírt. Hogy pontosan mely szíriai állampolgárokat veszi fel az EU Törökországból, erre vonatkozóan a török migrációs hatóság tesz javaslatot. Az EU tagállamai ezt követően egy bővített listát kapnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közvetítésével. Különösen a családi hátteret veszik számításba az elbírálásnál.

Kétes pénzügyi szerződések, álcégek, sajátos tranzakciók. Ilyen jellegű pénzügyi manipulációk sorára derített fényt egy nemzetközi újságírócsoport, amely több millió dokumentumot értékelt ki adóparadicsomokról. Vélt és még hivatalban lévő állam- és kormányfőkről, illetve ismert oligarchákról derültek ki ilyen kétes ügyletek. Az úgynevezett Panama Papers-botrány rávilágít arra, hogyan élnek vissza hatalmukkal a világ vezetői. A dokumentumok elemzése során Horváth Zsolt, egykori fideszes politikus neve is felbukkant, a párt elhatárolódott tagjától. Opten: közel 700 vállalkozás működik ma Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel.