A miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt a főváros - jelentette be a pénteki Budapestinfón Tarlós István. A főpolgármester elmondta, ezen a területen országos szinten 14 milliárd forintos a veszteség. Az új szabályozás legnagyobb baja, hogy azzal a fővárosiak fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit. Hozzátette: a városháza már két hónapja levelekkel bombázza ez ügyben a szaktárcát, miután a rendelettervezet ellentmondásos, több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem.
Jelenlegi formájában azt nem lehet végrehajtani, arra felkészülni sincs lehetőségük a jogalkalmazóknak. A főpolgármester kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli. Komoly zavarokat okozhat, hogy a szükséges forrás nem biztosított, a főváros állami forrásra fog szorulni, ennek összege 1,5-3 milliárd forint közötti lehet. Az új szabályozás pedig veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósuló projektjeit - mondta a főpolgármester.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Holding (NHKV) péntektől kezdte meg működését annak ellenére, hogy korábbi hírek szerint komoly problémák vannak a céggel (nincs kész a 4 millió háztartást kiszolgálni képes számlázási rendszer, a társaság szerződéseket sem kötött még az önkormányzatokkal). A holding országosan szervezi a hulladékkezelést, de a közszolgáltató cégektől nem veszi át a begyűjtést, feldolgozást, arról továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni, valamint továbbra is az önkormányzatok kötik meg a szerződéseket az egyes közszolgáltatókkal.
A lakosság állítólag csak annyit fog érzékelni az új rendszerből, hogy más bankszámlára kell majd utalni a pénzt, a számlákat az első három hónapban még a régi számlázási rendszeren keresztül küldik. A kormányrendelet megjelenését követően egy miniszteri rendeletben szabályozzák majd többek között a szolgáltatói díjakat. A lakossági árak egyelőre nem változnak.
A hvg anno azt írta, hogy az azonban homályos, hogy mi lenne az önkormányzatok további szerepe a rendszerben (legtöbbjük ugyanis tulajdonosként a tényleges szemétszállítást végző cégekben is benne van), de az sem tiszta, hogy számlareklamáció esetén kinél milyen eséllyel lehetne majd reklamálnia a lakosnak. A kormányzati tervek szerint négyoldalú jogviszony jönne létre a kukásholding elindulásával (a lakos, az állami szemétholding, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között) úgy, hogy a lakó a kukaholdingnak fizetne, amely leosztaná a pénzeket a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között.
A szemétdíjat a holding szedi be, ő bocsátja ki a számlát, majd különböző mutatók alapján kifizeti a szolgáltatókat. De ez nem jelenti azt, hogy a begyűjtött szemétdíjat mind visszakapják. Lesz olyan, aki kevesebbet kap, ebbe a helyzetbe kerül a főváros is. Egy közelmúltban tartott egyeztetésen az NHKV képviselője arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy csak az eddig beszedett szemétdíj 80 százalékára számíthat – írja a vs.hu. A 20-22 milliárd forintból így várhatóan csak 18 milliárdot kap vissza. Ez azért lesz kellemetlen, mert a szemétdíjon eddig keletkezett 15 százalékos hasznot, nagyjából 3 milliárd forintot a főváros a takarításra csoportosította át az FKF költségvetésében. Ez tette ki a 6 milliárdos takarítási költség felét. Most, hogy a holding elvonja ezt a forrást, a fővárosnak máshonnan kell előteremtenie néhány milliárdot vagy a takarítást kell szerényebbre fognia.