oktatás;Galló Istvánné;Klik;Gallóné;

Tiltakozás a Teleki Blanka Gimnáziumnál március 30-án. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- "Nincs hová hátrálni!" - Újabb tiltakozó akciót jelentettek be Pukliék

Újabb polgári engedetlenséget hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform április 15-ére, amennyiben a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni - jelentette be Törley Katalin, a mozgalom képviselője sajtótájékoztatón, pénteken Budapesten. Korábban Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta, fontolóra veszi a sztrájk meghirdetését a pedagógus sztrájkbizottság, ha a hétfői tárgyaláson néhány fontos kérdésben nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal.

"Szorít az idő! Nincs hová hátrálni! Ki kell kényszeríteni a változásokat!" - hangoztatta az aktivista, aki elmondta azt is: a kezdeményezést több szakszervezet támogatja. A sajtótájékoztatón felszólaltak többi között a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának - amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezet -, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, továbbá a közművelődésben, a közlekedésben, a vegyiparban, a villamosenergia-iparban dolgozókat és a művészeket tömörítő érdekvédelmi szervezetnek a képviselői. A szakszervezeti vezetők kiemelték: az oktatás, a gyermekek problémája össztársadalmi ügy, ezért fontos az összefogás, a szolidaritás.

Galló Istvánné korábban elmondta: azért fontolgatják az egynapos sztrájk meghirdetését, mert bár az általuk összeállított 25 pontból sok van, amelyben közeledtek az álláspontok, néhány nagyon fontos kérdésben nem látják a megegyezés lehetőségét. Jelezte: ilyen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) további működésének kérdése, amelyben "szeretnének tisztán látni".

A sztrájkbizottságot alkotó három szervezet egyikének vezetője utalt arra, hogy bár március 22-én bejelentették a Klik megszűnését, csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, ebben az ügyben a kormány még semmiről sem döntött.

Hozzáfűzte: az intézmények fenntartása, az iskolaigazgatók jogköre alapkérdés a köznevelés működésének további sorsát illetően, ezért nem újsághírekre, nyilatkozatokra szeretnének hagyatkozni. Hasonlóan fontos és vitás kérdés a pedagógusok és a tanulók munkaterhelése, valamint a szabad tankönyvválasztás - jegyezte meg Galló Istvánné.

Lázár János a tegnapi Kormányinfón a március 30-i tiltakozással kapcsolatban annyit mondott, hogy kudarc volt. A demonstrációnak ugyanis az volt a célja, hogy egy órára leálljon az ország, ami nem jött össze. Orbán Viktor a kormány tagjaitól is megkövetelte, hogy dolgozzanak. Ennek ellenére hiba lenne, ha nem vennék komolyan a demonstrálókat, különösen azért, mert diákok is voltak közöttük. Nem becsülik le őket, bár a 3200 magyar iskolából Lázár szerint csak mintegy százban volt érdemi és valós tiltakozás. "Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi" - fogalmazott. Azt viszont helytelenítette, hogy a politikát beviszik az iskolába.

Tóbiás: az iskolákba a Fidesz vitte be a politikát
Az MSZP elnöke cáfolta Lázárt, szerinte ugyanis a Fidesz vitte be az iskolákba a 2011-es központosítással.  Azt mondta, ma a jó oldalon a pedagógusok, a diákok, a szülők és a szakszervezetek állnak. Hozzátette: tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy a követelt rendszerszintű változásokat nem lehet "álkerekasztallal" megoldani. Az ellenzéki politikus sikeresnek tartotta a szerdai demonstrációt, amelyet szerinte az jelez, hogy ahhoz több mint háromszáz oktatási intézmény, köztük a tíz legnevesebb iskola is csatlakozott. Tóbiás hozzátette: folytatódik a háború az iskolákért.

 

Eközben a Tanítanék Mozgalom szintén sikeresnek értékelte a szerdai akciót. A Kormányinfón elhangzottakra reagálva tudatták, a polgári engedetlenségi akcióban több, mint 300 iskola előtt legalább 15 ezer ember - tanár, diák, szülő és a mozgalom céljaival egyet értő állampolgár - vett részt. Lázár tájékozódhatna, mielőtt megszólal - közölték. Továbbra is tárgyalni akarnak az oktatás átalakításáról, ha ehhez kevés volt a szerdai egy óra, úgy tiltakoznak tovább.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla: több száz iskolában tüntettek szerda reggelegyórás munkabeszüntetéssel a jelenlegi oktatáspolitika ellen, az akciót a Tanítanék Mozgalom szervezte, és azt szeretnék elérni, hogy a kormány ne csak saját holdudvarával egyeztessen, hanem kezdjen érdemi párbeszédet a közoktatás valódi szereplőivel a jelenlegi rendszer újragondolásáról. Ha ez továbbra sem történik meg, újabb akciók lesznek.

Mint ismert, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja március 15-én, a több tízezres Kossuth téri tüntetésen jelentette be, hogy ha az állam nevében Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János kormányfő március 23-ig nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, valamint a kormány nem kezd el érdemben tárgyalni első körben a köznevelési kerekasztalból kiszorult, mintegy félszáz civil és szakmai szervezetből álló Civil Közoktatási Platform (CKP) a közoktatás javítását szolgáló legsürgetőbb intézkedéseket összefoglaló tizenkét pontjáról, 30-án egyórás munkabeszüntetéssel járó polgári engedetlenségi akcióra hívják fel a mozgalmat támogató iskolákat, szervezeteket, és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye. Ahogyan várható volt, a bocsánatkérés nem történt meg, az egyeztetések sem kezdődtek el.

Így az akció keretében több iskolában elmaradt az első, máshol a második óra is, a diákoknak így nem kellett bemenniük az iskolába, ennek ellenére sokan voltak, akik megjelentek az intézmények előtt, szolidaritást vállalva tanáraikkal. Az akcióról bővebben itt olvashat!

Példátlanul rossz alkupozícióba szorította a kormánypártokat a legkisebb ellenzéki frakció: kétharmad híján a Fidesz ugyanis csak az LMP-vel tudja megválasztani a hiányzó alkotmánybírókat és a testület új elnökét - írja a vs.hu.