A döntés leginkább azon múlhat, hogy a miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) Paks II-vel kapcsolatos álláspontjához idomítja stratégiáját, vagy a 2018-as választást szem előtt tartva mérlegel. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke ugyanis, bár a Figyelő információi szerint rábólintott a paksi beruházásra, komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg, amelyekhez a Seszták-féle javaslat alkalmazkodik inkább. A lázári koncepció ugyanakkor a Fidesz szempontjait helyezi előtérbe, nevezetesen azt, hogy 2018-as választási győzelemhez újabb 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart elengedhetetlennek a kormánypárt. A Figyelő arról is ír, hogy vélhetően Lázár János tervezete kap majd zöld utat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel együtt a csütörtöki kormányinfón elmondta, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy még az első félévben megszerezze az Európai Bizottság jóváhagyását az építkezés megkezdéséhez.
Mindeközben az is napvilágra került paksi beruházással kapcsolatban, hogy a blokkot építő orosz Roszatom – miután egyelőre nem talált nyugat-európai partnert eurókötvény kibocsátásához – kínai bankoktól venne fel hitelt.
Szintén nem a magyar és az európai energiapolitika közeledését vetíti előre Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata, amelyet washingtoni látogatása során tett. A külgazdasági és külügyminiszter szerint manapság Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz. Szijjártó sérelmezte, hogy a Déli Áramlat uniós nyomásra szűnt meg, valamint hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megoldott, s ennek hiánya a térségben komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. A miniszter hozzátette: a legjobb megoldás a horvát cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG-terminál) megépítése lenne, amelyet Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében lát megvalósíthatónak.