Új, az eddiginél is durvább szakaszába lépett az unióellenesség. A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya miatt sem a tőke beáramlásában, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik. Mindez a kedvező egyensúlyi adatok ellenére behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét.
Idén a bruttó béremelkedés 4,5 százalékra gyorsul. A reálkeresetek a 0,8 százalék körül várható infláció és az szja ezt több mint ellensúlyozó 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 5,2 százalékkal nőnek. A nyugdíjak reálértéke ismét kissé emelkedik. Míg egy évtized alatt, 2016 végéig a versenyszférában dolgozók reálkeresete körülbelül 45 százalékkal nő, addig a közszférában több mint 10 százalékkal (az egészségügyben körülbelül 35 százalékkal) csökken.
Ugyanakkor a kutatók a GDP 2,3 százalékos bővülésére számítanak. A januári ipari, építőipari, kiskereskedelmi és exportadatok, valamint a gazdasági várakozások is a fékeződést támasztják alá. Az év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, a gyorsuló fogyasztás pozitívan hat, miközben az export a korábbinál valamivel kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínű. A növekedés fogyasztásorientálttá válik.
Az üzletek száma folyamatosan csökken, az elmúlt négy évben 11 ezerrel fogyott a számuk, ezen belül az önálló vállalkozásoké több mint 6 ezerrel. A 2016-ra tervezett, 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány elérése kissé bizonytalan, a GKI 2,3 százalékra számít. A GKI várakozása szerint idén az alapkamat 1 százalék körülire, sőt kissé az alá is csökkenhet. Mindezek hatására 2016-ban az euró-forint átlagos keresztárfolyama 315 forint körül lehet, esetleg ennél is gyengébb árfolyam is elképzelhető.
