Nok
Az újabb nekifutással sikerült beleszuszakolni a nemzeti otthonteremtő közösségről (nok) szóló törvénybe a képviselőknek, hogy a szervező zrt. köteles lesz folyamatosan fenntartani a meghatározott mértékű tartalék szintjét - minderre azért került sor, mert Áder János nem írta alá az eredetileg elfogadott törvényt, és visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában, míg a licitekét annak 60 százalékában maximálták, hogy kiszámíthatóbbá váljon a szervező cég működése. Beemeltek egy olyan kikötést is, hogy a közösségnek a tevékenységét addig kell folytatnia, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut, ami adott esetben akár 10-15 év is lehet. Némi biztonságot nyújthat a a közösség tagjainak, hogy a szervező cég vagyonát el kell különíteni az általa működtetett nok vagyonától.
Szigorításként is értékelhető, hogy ha nok-tagot az előzetes megállapodást követő hat hónapon belül nem veszi a szervező cég nyilvántartásba, akkor a leendő vevő mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat. A módosítások és pontosítások ellenére sem javasolják azonban a szakemberek, hogy a lakásra vágyók ezt a formát válasszák.
A "törvénygyár" szerdán a nok-törvény újbóli elfogadását követően is teljes gőzzel üzemelt, még számos gazdasági természetű más jogszabályt is elfogadott, illetve módosított.
Változtattak az államháztartási törvényen is
A jogszabály átszabása lehetővé teszi, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges forrást csak később teremti elő. Eddig kötelezettséget vállalni csak a meglévő szabad források mértékéig lehetett. Ezután a kormánynak jóval nagyobb mozgástere lesz a különböző költségvetési fejezetek forrásainak átcsoportosítására. Elemzők úgy vélték, ez még tovább növeli a kiszámíthatatlanságot, és egyértelmű megnyilvánulása a rendeleti kormányzásnak. (lásd: Áderhez fordul az MSZP )
Paks II.
Az atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés előírásait is módosították a törvényhozók az Európai Bizottság (EB) kifogásaira reagálva, így az adatigénylőknek jogorvoslati lehetőségük lesz,ha megtagadják a kért adatok kiadását. Az Országgyűlés ugyanis éppen egy éve, 2015 márciusában 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat.
Látványcsapatsport
A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatták meg.
Pontosították az ügyintézési határidőket is a tao-törvény az osztalékadóról és a sportról szóló törvény módosításával.
Magáncsőd. A belépési határidőt meghosszabbították.
Erzsébet-program
A cafeteria jövőjéről nem született döntés. A támogatási forma megmarad, de most csak azt rendezték, hogy a szociális és
gyermekvédelmi célokra ezt az utalványt fel lehet használni. Az is kiderült, hogy az állami üdülővagyont ingyenesen és illetékmentesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak adják át.
Új vámkódex
Ritka egyetértésben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a törvényt. Kedvezményt kapnak a jogsértést önként felfedő és a törvényesség helyreállításában aktívan részt vevő vállalkozók. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az első hibánál még nem sújt le teljes szigorral, ha az ellenőrzés megkezdése előtt a vállalkozó önellenőrzést végez.
Áderhez fordul az MSZP
A Fidesz által tegnap elfogadott államháztartási törvénymódosítás azt jelenti, hogy Magyarországon bevezethetik a rendeleti kormányzást – jelentette ki Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Mint mondta, az Országgyűlés az elmúlt 5 évben vagy 25 alkalommal módosította a költségvetési törvényt. Úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja, mit akar, ezért folyamatos változtatásokra kényszerül. Eddig ezeket a módosításokat mindig megtárgyalhatta az Országgyűlés, ám szerdán egy olyan törvényt fogadott el a parlament, amellyel korlátozza a képviselőknek azt a lehetőségét, hogy a költségvetési törvény módosításáról dönthessenek. Magyarországon bevezethetik a rendeleti kormányzást, a jövőben a kormány bármikor módosíthatja rendeletben a költségvetési törvényt és kénye-kedve szerint csoportosíthat át jelentős összegeket – fogalmazott Burány Sándor. Az MSZP szerint megengedhetetlen, hogy egy demokratikusan jogállamban rendeleti kormányzást vezessenek be, és az Országgyűléstől megtagadják azt a lehetőséget, hogy a költségvetési törvény módosítását véleményezhesse, és más döntést hozhasson róla, mint amit a kormány elképzel. Burány Sándor elmondta, hogy az MSZP frakciójának egy lehetősége maradt: Áder János köztársasági elnökhöz fordulunk, és azt kérjük, akadályozza meg, hogy Magyarországon a rendeleti kormányzást bevezessék.
PM: a Fidesz már a látszatát sem tartja fenn a demokráciának
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az államháztartási törvény módosításával a kormánytöbbség bevezette a rendeleti költségvetést. A párt szóvivője, Tordai Bence szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta a jövőben a költségvetés helyett helyesebb inkább egyéves tervekről beszélni. Tordai Bence úgy értékelte, a Fidesz már a látszatát sem tartja fenn annak, hogy Magyarországon parlamentáris kormányzás folyna, a látszatát sem tartja fenn a demokráciának. Miután Orbán Viktor miniszterelnök teljhatalmat biztosít saját kormánya számára a közpénzek elköltés során, innen kezdve “elindultunk azon a csúszós lejtőn”, amelyik a rendeleti kormányzáshoz, vagyis az önkényuralomhoz vezet – jelentette ki. A PM szerint a “fideszbűnözés újabb mesteri merénylete bontakozik ki”. Ezért az ellenzéki párt a “néphez fordul” és aktivistái az utcákon osztogatják a PM által készített egyoldalas Napi Hírek című lapot, amelyik a parlament döntésére hívja fel a figyelmet.
Az Országgyűlés szerdán módosította az államháztartási törvényt, lehetővé téve, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.
