Gáncs Péter kiemelte: a világ kétezer év óta nem akarja elhinni azt, amit Jézus mond, hogy az emberiséget nem lehet fegyverrel, erőszakkal békességre vezetni. Ez csak szeretettel, megbocsátással, kiengesztelődéssel sikerülhet.
Az evangélikus püspök kiemelte: Jézus életének utolsó szakasza is mintha a kudarcról és az erőszakról szólna. Arról, hogy hiába minden, hiába gyógyított és tanított a szeretetre, végül a kereszten végzi, és még a saját tanítványai is szembefordulnak vele.
Jézus azonban nem érzi kudarcnak a keresztet, "ezt a gyalázatos kivégzőeszközt", hiszen az utolsó szava nem az, hogy "nincs tovább vagy hogy elrontottam, hanem az, hogy elvégeztetett". Isten pedig igazolja is ezt azzal, hogy feltámasztja, "kihívja fiát a sziklasírból húsvét hajnalán" - fogalmazott Gáncs Péter.
A föltámadt Krisztus pedig ahelyett, hogy győztesként elvonulna, vagy visszatérne, hogy bosszút álljon, felkeresi a tanítványokat, hogy elküldje velük a világba a megbocsátás, a megbékélés gondolatát - hangsúlyozta.
Gáncs Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy "amíg nem tudunk igazságosan megosztozni azon, amit Istentől kaptunk, addig a világ mindig is tele lesz elkeseredett emberekkel", akik nem tartják értéknek az életet. Olyanokkal, akiknek nem számít sem a saját, sem mások élete. A húsvéti örömhír azonban épp ennek ellenkezőjét hirdeti: olyannyira számít az emberi élet, hogy az Isten hal meg, csakhogy az ember élhessen.