Ferenc pápa előzőleg nagycsütörtökön egy olaszországi menekülttáborba látogatott el, ahol beszédében kifejtette, „testvérek vagyunk mindnyájan, muzulmánok, hinduk, katolikusok, evangélikusok, ugyanannak az Istennek a gyermekei”. Mint fogalmazott, a testvériség erősebb a vér kötelékénél, amelyet Brüsszelben ontottak ki azok, akik háborút akarnak. Az egyházfő 12 menedékkérő lábát mosta meg a szokásos nagycsütörtöki lábmosás szertartása keretében. Ilyenkor arra emlékeznek, amikor Krisztus az utolsó vacsora előtt megmosta a tanítványok lábát. A lábmosás az alázat és a szeretet jelképe.
A pápa letérdelt a menedékjogot kérők előtt, s megcsókolta lábukat. A résztvevőket láthatóan nagyon meghatotta ez a gesztus, mindannyian könnyeztek. A szertartáson nigériai, és kopt keresztények, Maliból, Pakisztánból, Szíriából származó muzulmánok és egy hindu is részt vett.
Az olasz média közlése szerint a nagycsütörtöki szertartás előtt a Castelnovo di Porto menekültotthon több menedékkérője is levelet írt az egyházfőnek, amelyben egyértelműen elhatárolódtak a párizsi és a brüsszeli merényletektől. „Azt szeretném csak elmondani, hogy a muzulmánok nem terroristák, s nagyon sajnálom, ami Franciaországban és Belgiumban történt” – fogalmazta meg egyikük, a 30 éves szenegáli Kamasso Guiro. Mint írta, már régi vágya, hogy a pápával találkozhasson függetlenül muzulmán vallásától. „Meg szerezném köszönni mindazt, amit a szegényekért és a békéért tett” – hangoztatta.
Ferenc pápa évről évre meglepi a világot nagyheti gesztusaival. Mindig hű marad pápaságának legfőbb célkitűzéséhez, ahhoz, hogy az elesetteket, kirekesztetteket kell segíteni. A nagycsütörtöki misét Ferenc pápa elődei Rómában, a lateráni Szent János-bazilikában tartották, és idősebb paptársaiknak mosták meg a lábát. Ferenc pápa az első, aki a kirekesztettekhez megy a nagyhét egyik legjelentősebb szertartásán. Ferenc pápa megválasztását követően, 2013 márciusában nagycsütörtökön fiatalkorúak börtönében misézett, s megmosta a büntetésüket itt töltő fiatalok lábát. Egy évvel később fogyatékkal élők lábát mosta meg a pápa. 2015-ben aztán a Róma északkeleti részén található Rebibbia börtönben misézett, s tizenkét fogoly, köztük hat nő lábát mosta meg.
Ami a pápa további programját illeti, a feltámadási szentmisét vasárnap délelőtt rendezik meg a Szent Péter téren, majd a pápa déltől elmondja Urbi et Orbi üzenetét. Rómában a brüsszeli események hatására tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket, a Szent Péter térre például igen szigorú átvizsgálás után lehet csak bejutni.
Mit is jelent a pápának Krisztus feltámadásának ünnepe? Ferenc pápa elődje eddigi húsvéti prédikációiban részben spirituális üzeneteket fogalmazott meg. Amint első húsvéti beszédében elhangzott, „kérjük a feltámadt Jézustól, alakítsa át a halált életté, változtassa a gyűlöletet szeretetté, a bosszúállást megbocsátássá, a háborút békévé.” A feltámadással véget érő böjti időszakot a pápa a megújulás és kegyelem idejének nevezte. Kifejtette, Istent mindannyiunk sorsa érdekli, szeretete megakadályozza abban, hogy közömbös legyen sorsunk iránt. Ferenc pápa későbbiekben is kiállt a szegények és az elesettek mellett, ugyanakkor az a tény, hogy a nagycsütörtöki szertartást egy menekültotthonban tartotta, egyértelmű bizonysága annak, hogy ezúttal már a menekültek megsegítése vált programjának legfőbb pontjává.