A forint alapkamata 1,20 százalékra, soha nem ismert mélységekbe zuhant e hét szerdájától. Most - a jegybank korábbi fogadkozásai ellenére - egy újabb kamatvágási ciklus elindulásának vagyunk tanúi, amit úgy képzelnek el a szakértők, hogy a hosszabb ideje nulla százalék körüli infláció alakulásától függően, idén még két alkalommal nyúl hozzá a Monetáris Tanács az alapkamathoz. Nem elképzelhetetlen, hogy 1,00 százalék alá, de külföldi elemzők szerint akár 0,75 százalékig is eshet a forint alapkamata. Arra számítanak, hogy májusban újabb nem konvencionális, vagyis az alapkamatot nem érintő lépéseket fog tenni a jegybank, ám ezúttal ki fogják kérni a bankok véleményét. Ugyancsak fontos lépésnek bizonyulhat, hogy az MNB a pénzintézeteknek 2,10 százalék helyett a jövőben már 1,45 százalékért nyújt hitelt.
Mivel a banki betétek kamatai napjainkra érdektelenné váltak, hiszen a banki költségek már meghaladják az elérhető kamatnyereséget, beköszöntött a negatív kamat kora. Néhány pénzintézet (OTP, Budapest Bank) letette a nagy esküt, hogy náluk nincs 0 százalékos kamatozású betét, mások még hallgatnak, de az alapkamat mélyrepülése előbb-utóbb mindenütt kikényszeríti majd ezt. Az igazság az, hogy a hitelintézetek többségének nincs is szüksége friss forrásra.
Mára, mondhatni csak a különböző állampapírok kamatainak alakulását érdemes figyelemmel kísérni. A rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamemelkedése megállt, és megfordult, míg a hosszabb futamidejűek hozamcsökkenése tovább folytatódott - olvasható ki a napi statisztikákból.
A lakossági hitelkamatok kondícióiban inkább csak a csökkentés időpontja változatos, a lefelé való módosítást mindenütt végrehajtják - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter a BankRáció ügyvezetője, hitelszakértő. A rövid - 3-6-12 hónapos - periódusú kölcsönöknél a mindenkori ciklus végét követően tapasztalhatják majd az ügyfelek, hogy mérséklődött a kamatuk. A hosszú - 3-20 éves - hiteleknél akár több év is eltelhet, amíg a kamat változik, itt a bankok azonban nem automatikusan az alapkamat alakulását követően áraznak, hanem több más szempontot is figyelembe vesznek. Mostanában egyébként a rövid futamidejű hiteleknél átlagosan 4-5, a hosszabbaknál 5-8 százalék a kamat mértéke. Ezért a hiteladósok szívesebben kötnek olyan szerződéseket, amely rövidebb kamatperiódust állapít meg, arra számítanak ugyanis, hogy még hosszú ideig nem emelkedik az alapkamat, a szakértő szerint azonban - az jegybank inflációs céljához közelítve - ez előbb-utóbb biztosan bekövetkezik.
Gergely Pétertől megtudtuk azt is, hogy végleg eltűnhetnek az állami támogatások az otthonteremtési kamattámogatott hitelekből, ez alól kivétel lehet a csok mellé (családok otthonteremtési kedvezménye), új lakásra kapható tízmillió forintos kölcsön. Ennek oka, hogy lementek az állampapírhozamok. A bankok legfeljebb az aukciós hozamok 130 százalékát plusz 3 százalékpontos kamatot számolhatnak fel egy támogatott hitelnél, az állam pedig az aukciós hozam meghatározott részét (50-70 százalékát) adja támogatásként, de legfeljebb annyit, hogy 6 százalékig süllyedjen az ügyfél által fizetendő kamat. Ez azt jelenti, hogy amikor a referenciaként megadott állampapírok hozama 2,3 százalék alá esik, az államnak nem kell már több támogatást adnia a bankoknak, illetve az ügyfeleknek - mondta a hitelszakértő.
A hitelfelvételi szokásokat figyelembe véve a jegybank is lépett és felülvizsgálta a tavaly bevezetett adósságfék szabályokat. Abban az esetben, ha a hiteladós hosszabb kamatperiódust vállal, megnőhet a törlesztőrészlete, így a felvett hitelösszeg is. Ha a KSH által publikált januári 165 800 forintos átlagkeresettel számolunk, akkor közel 15 ezer forinttal több lehet a vállalt törlesztőrészlet május 1-jétől.
