Azonnal avatkozzon közbe és utasítsa kormányzati tisztviselőit, hogy kezdjenek párbeszédet a pedagógus szakszervezetekkel, hogy a jelenlegi hiányokkal és zavarokkal működő oktatási rendszert kijavítsák, s megfelelő megoldást találjanak annak tartalmát és irányítását illetően, melyeket minden érintett támogatni tud - erre szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Sharan Burrow. Levelében jelezte: az ITUC 162 ország és terület 180 millió munkavállalójának képviseletében mély aggodalmát fejezi ki a magyar kormány oktatási reformja miatt, melynek megvalósítására a szakszervezetekkel folytatott megfelelő konzultációk és szociális párbeszéd nélkül került sor.
"Ezen reformok az oktatás tartalmát és irányítását illetően túlcentralizáltsághoz, valamint a rendszer zavaraihoz és a tanárokra, a diákokra nehezedő elviselhetetlen nyomáshoz vezettek" - írja levelében Burrow, emlékeztetve a magyar miniszterelnököt arra, hogy a kormány intézkedései miatt a szakszervezetek, az összes országos szövetség, szülői- és civil szervezetek támogatásával, két alkalommal tiltakoztak az elmúlt hónapban. "Tízezrek vettek részt a Parlament előtti két demonstráción. E világos kollektív üzenet ellenére ugyanakkor, az ön kormánya továbbra is elutasítja, hogy a szakszervezetekkel párbeszédet folytasson a rendszer egy alkalmas módosításának kidolgozása érdekében. A munka és az oktatási folyamatok szervezését illető intézményes szociális párbeszéd hiánya, az ügy komolysága, az oktatási rendszer különböző érdekelt feleit elkerülhetetlenül további, spontán megmozdulásokra ösztönözheti" - figyelmeztet Burrow.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) vezetője hétfőn találkozott az ITUC vezetőivel Brüsszelben, hogy tájékoztassa őket a Magyarországon kialakult helyzetről. Mint ismert, a a mintegy ezer tantestület, hetven szervezet és 35 ezer magánszemély támogatását bíró Tanítanék Mozgalom tegnap országos, kezdetben egyórás munkabeszüntetésre szólította fel támogatóikat és szimpatizánsaikat jövő hét szerdára, polgári engedetlenségi akció keretében. Egyebek mellett azt szeretnék, hogy a kormány kezdje meg az egyeztetéseket a mintegy félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontjáról, amelyek a közoktatás javítását sürgető azonnali intézkedéseket tartalmazzák. A kormány azonban nem veszi komolyan a civilek követeléseit, érdemi választ sem adott, a tárgyalásokat csak saját, az egyre nagyobb tiltakozások nyomására összehívott köznevelési kerekasztalának berkein belül tudja elképzelni.
A köznevelési kerekasztal - amelyet a mérvadó szakmai szervezetek annak összetétele miatt illegitimnek tekintenek - már négy alkalommal ülésezett, érdemi megállapodások azonban alig születtek. A kormány részéről a napokban több hangzatos, ám konkrétumok nélküli bejelentés is elhangzott például a tananyag-csökkentésről vagy a sokat szidott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről (amelyről hamar kiderült, hogy lényegében kamu). Ezekkel csak egy célja volt a kormánynak: a kedélyek csillapítása, a tiltakozó mozgalmak támogatottságának csökkentése.
A kerekasztal mellett azonban egy másik fórumon is egyeztetések zajlanak: a Pedagógusok Sztrájkbizottsága már hónapok óta tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselőivel 25 pontos követeléslistájáról, megállapodás azonban nem született, sőt a januári szakmai egyeztetések is kudarcba fulladtak. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke ugyanakkor bizakodó, szerinte a kormány is megállapodásra törekszik, a 25-ből 18 pont esetében már "megállapodás közeli" helyzet alakult ki, de mint mondta, követeléseiknél "minden vesszőért meg kell küzdeniük".
A március 30-i polgári engedetlenségi mozgalomhoz való csatlakozásra hívja fel a felsőoktatási intézményeket, az ott dolgozó oktatókat és a hallgatókat is az Oktatói Hálózat (OHA).
"Kérjük kollégáinkat, hogy március 30-án a helyi lehetőségeknek megfelelően szervezzenek szolidaritási akciót saját intézményükben! Reggel 8 és 9 óra között szervezzenek villámcsődületet az intézmény bejáratánál vagy udvarán, és ott olvassák fel a CKP 12 pontját valamint az OHA 5 pontját. A nap során tartsanak fórumokat az egyetemeken, ahol oktatók és hallgatók megvitatják a közoktatás és a felsőoktatás helyzetét és követeléseit.
Az oktatók a nap során tartott óráik alatt tartsanak rövid polgári engedetlenséget, "szolidaritási csendet": az óráik alatt néhány percig szüntessék be az oktatást. Ha másra nincs lehetőség, akkor jelenlétükkel támogassák valamely közoktatási intézmény előtt a reggel 8 és 9 között tartandó polgári engedetlenségi akciót, és jelezzék, hogy a felsőoktatás is hasonló nehézségekkel küzd, mint a közoktatás! Javasoljuk azt is, hogy március 30-án ismét hordjunk kockás inget!" - írták.
Más tapasztalatai vannak Kordás Lászlónak. Az MSZSZ elnöke szerint a tárgyalási szándék szinte mindig megvan a kormány részéről, megállapodási szándék viszont alig. "Beszélgetések vannak, de a kormányzati oldalról delegált beszélgetőpartnerek a legtöbb esetben nincsenek felhatalmazva a döntéshozatalra, a megállapodásra. Nincsenek érdemi tárgyalások, nincsenek eredmények sem, csak telik az idő, és nem történik semmi. Nem értem, miért kell eljutni odáig, hogy sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók legyenek. Nem beszélgetni kell, hanem megoldani a problémákat" - fogalmazott Kordás. A PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tárgyalna, ők tavaly félbeszakadt sztrájkbizottsági tárgyalásaikat folytatnák. Több mint egy hete küldtek erről levelet Orbánnak, Balog Zoltán Emmi-miniszternek, és Pölöskei Gábornénak, a Klik új vezetőjének. Választ azóta sem kaptak. "Sztrájkhelyzet van, mindenképp tárgyalni szeretnénk. Próbáljuk keresni Pölöskeinét, eddig hiába. A miniszterelnöknek küldött levelünket pedig átirányították Balog miniszterhez" - mondta Mendrey László PDSZ-elnök.
Kordás László szerint a kormány mindig megpróbálja felmérni, melyik szakszervezet meddig tud elmenni, majd olyan eszközöket próbál keresni, amelyekkel időt tud húzni. "Azt gondolják, majd az idő megoldja a problémákat. Úgy tűnik azonban, hogy kénytelenek lesznek hamarosan érdemben lépni". Kordás szerint az erősödő civil mozgalmak és a nemzetközi szakszervezetek fellépése is segíthet abban, hogy végre jobb belátásra térjen a kormány. Az egyik időhúzó eszköz egyébként éppen a kerekasztal, amelyet olyan szervezetekkel töltött fel a kormányzat, melyeknek képviselői az orbáni oktatáspolitika alapjaival mindenképp egyetértenek. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója - aki egyébként a kormány antiszegregációs kerekasztalának is tagja volt, ám mivel úgy ítélte meg, hogy ott nem folyik érdemi munka, kilépett - a március 15-ei Kossuth téri tüntetésen kijelentette: a kerekasztalok elvesztették hitelüket, a megoldás helyett az időhúzás és a csúsztatás terepei lettek.
Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára és a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója pedig arról beszélt a polgári engedetlenségi akciót meghirdető sajtótájékoztatón, hogy lejárt a csukott ajtajú és ablakú minisztériumok előtti demonstrációk ideje. "Ezen már túl vagyunk. Ennél már komolyabb lépésekre kell kényszerülnünk" - fogalmazott. "Bátrabbaknak kell lennünk. Ezért is támogatjuk a magunk eszközeivel a Tanítanék Mozgalom akcióját. Az MSZSZ-nek megvannak a megyei képviseletei, amennyit az akció mögé tudunk tenni, megtesszük" - ígérte Kordás. Hozzátette: egyre több szakszervezet jelzi, hogy támogatják a tanárok törekvéseit. Az akcióhoz péntek délutánig 85 iskola is csatlakozott.
