Mészáros János közölte, a változás lényege, hogy április 1-jétől azok az intézmények, ahol van aktív sebészeti ellátás, az év minden napján 24 órában kötelesek fogadni a területi ellátási kötelezettség szerint hozzájuk tartozó betegeket.
Jelezte, ez egyrészt azt szolgálja, hogy a betegek pontosan tudják majd, hova menjenek, ha sebészeti jellegű problémával küzdenek, másrészt az ügyeleti ellátásban részt vevő szakembereknek nagyobb biztonságot ad az egyértelmű betegút.
A helyettes államtitkár hozzátette: a változás nem "ötletszerű" volt, az átalakításról tavaly októberben kezdődtek egyeztetések a központi ágynyilvántartásért és az ügyeleti rendért felelős Országos Mentőszolgálattal (OMSZ), az intézményvezetőkkel, valamint a szakma képviselőivel.
Mészáros János közölte azt is, hogy az új rendszerre való áttérést mind a szakma, mind az intézmények üdvözölték, azt azonban hangsúlyozta: az OMSZ-nek a jövőben is nagyon komoly és fontos szerepe lesz az egyéb szakmák vonatkozásában a központi ágynyilvántartó működtetésében.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az átalakítás mindenképpen nehezebb és költségesebb lesz a korábbi rendszernél, de a betegbiztonságot kell előtérbe helyezni. Az államtitkár egyfajta "tesztüzemként" beszélt a változásról, de azt mondta, egy ilyen struktúrát csak "élesben" lehet elindítani. "Ha a döntésünk rossz volt, revideálni fogjuk" - emelte ki.
Azt, akinek nincs bejelentett lakcíme, tartózkodási helye, esetleg hajléktalan, továbbra is az OMSZ eljárásrendjének meghatározottak alapján a központi ágynyilvántartó adatai szerinti szabad sebészeti kapacitással rendelkező kórházba viszik.
Ónodi-Szűcs Zoltán más témával kapcsolatban jelezte, hogy az államtitkárság vizsgálatot indított annak a két héttel ezelőtti esetnek az ügyében, amikor egy 37 éves nő néhány órával a kórházba szállítás után meghalt. Úgy fogalmazott: azt vizsgálják, hogy az intézmények és a mentőszolgálat együttműködése mennyire volt szabályozott, ha az volt, szükséges-e bármilyen új szabályt megalkotni ahhoz, hogy még inkább csökkentsék a rizikót.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy ebben az évben háromezer olyan krónikus ágyra fókuszálnak, amely átadható a szociális ágazatnak, de ezen ágyak finanszírozása az E-alapban marad. Azon, hogy ez a pénz hogyan és melyik intézményhez kerül vissza, még dolgoznak.