keresztapa;

- A Keresztapa: egy remekmű visszatért a vászonra

Ismét látható a mozikban az egyetemes filmtörténet egyik remeke, A Keresztapa Francis Ford Coppola rendezésében. A gengszterfilmek műfajában alapnak számító alkotást 1972-ben mutatták be, hozzánk tíz évvel később jutott csak el. A 44 éves film közben újjászületett: a rendező és operatőre, Gordon Willis felügyeletével 4K technikával újították fel digitálisan, úgy, hogy képkockáról képkockára szkennelték be az eredeti 35 mm-es film negatívját, ami 8,8 millió pixeles felbontást eredményezett (a HD négyszerese). Felújították a hangot is, 5.1. dolby surround minőségben keverték újra a hangsávokat. A Keresztapa-trilógia felújított változata a film 40. évfordulójára, 2012-ben egyetlen estére visszakerült az amerikai mozikba. Nálunk a Pannonia Entertainment forgalmazásában egy egész hónapig tartózkodik a mozikban.

A Keresztapa 1973-ban három Oscar-díjat kapott: mint a legjobb film, a forgatókönyvért Coppola, valamint a regény szerzője, Mario Puso közös díja, a legjobb férfi főszereplőként pedig Marlon Brando. Brando nem volt hajlandó átvenni a díjat az amerikai őslakosok ellen elkövetett vétségek miatt. Al Pacino, aki Michael Corleone szerepére megkapta első Oscar-jelölését, bojkottálta a díjkiosztó gálát, mert csak mellékszereplőként jelölték, noha kiszámolta, hosszabb időt töltött a mozivásznon, mint Brando.

A film feledhetetlen zenéjéért Nino Rota is kapott egy jelölést, de amikor kiderült, hogy egy korábbi filmzenéjét dolgozta át A Keresztapához (Fortunella, 1958), visszavonták a jelölését. Érdekesség: A Keresztapa az első olyan Oscar-díjas film, amelyben egy jelenetben hosszan látható a szereplők háta mögött az aranyozott szobor.

A nyitójelenetben Brando-Don Vito egy kismacskát simogat, plakát is készült Don Corleonéról a kis tigriscsíkossal. Ez a szereplő eredetileg nem volt a forgatókönyvben, Brando találta a kóbor négylábút a Paramount stúdió udvarán. A stáb úgy emlékszik, a jelenet alatt macskadorombolás festette alá a színészek párbeszédét.

Őrületes névsor kerekedik ki a különböző szerepekre jelentkező hollywoodi hírességek sorából. Don Corleone szeretett volna lenni Orson Welles, még a fogyást is beígérte, s szóba került Lawrence Olivier is. Sylvester Stallonét két szerepre is meghallgatták, egyikre sem kellett.

A rendezésre Sergio Leonét és Peter Bogdanovichot is felkérték, de nem fogadták el. Amikor később a stúdiónak baja volt a határidőkkel, és Coppolát le akarták cserélni Elia Kazanra, Brando kijelentette, akkor ő kilép a filmből. Az Al Pacinóra osztott Michael szerepére jelentkezett Warren Beatty, Jack Nicholson, Dustin Hoffman, még Alain Delon is szóba jött. Corleone mama figurájára Anna Magnani is jelentkezett, végül Morgana King jazzénekesnőre esett a választás, akit az esküvői jelenetben énekelni is hallunk.

A film legdrágább jelenete Sonny szitává lövése lett, 100 ezer dollárba került. Egyszer vették fel 5 kameraállásból, a golyózáport összesen 149 robbanó petárda imitálta. Al Pacino a szicíliai Corleone városkában bujkál a filmben, érdekesség: a színész anyai nagyszülei Corleonéból vándoroltak ki Amerikába. A városka túl modern látványt nyújtott, ezért egy Savoca nevű településen vették fel a corleonei jeleneteket.

Frank Sinatra dühödten nekiment a filmnek, bár Mario Puso letette a nagyesküt, hogy a filmbeli Johnny Fontane figurának semmi köze sincs Sinatrához. Valójában azonban csak a bolond nem látta, hogy Sinatra a minta.

Nemkívánatos az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren, így határozott a Láng Zsolt II. kerületi és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterek által vezetett Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság – erősítette meg a Magyar Narancs információját Kocsis András Sándor, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, aki közölte: „A tervezett döntés ellen közel 100 tagcégünk nevében, a magyar könyvszakma nagy részét tömörítő, képviselő szervezetként a leghatározottabban tiltakozunk.”