Az ügyészség nem kommentálta az értesülést. A nap folyamán közleményt ad ki a keddi brüsszeli terrortámadást érintő nyomozás részleteiről. A malbeeki metróállomásnál történt robbantásban húsz személy vesztette életét. További 11-en a két brüsszeli repülőtéri robbantásban vesztették életüket. Az összesen három robbanásban több mint háromszáz személy sérült meg.
A német Spiegel cikkében arra mutat rá, hogy egyelőre teljes sikertelenség jellemzi Európa terrorellenes küzdelmét. A lap rámutat arra, jobb védelemre szorulna Európa nyílt társadalma. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott a Washington Post is, amely szerint sokkoló, mennyire nem működőképes Európa biztonságpolitikai szempontból. A lap úgy vélte, ennek teljes struktúráját újra kell gondolni.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt közölte, hogy az európai nyomozó hatóságoknak közös adatbankot kellene létrehozniuk, amelynek segítségével jobban kiszűrhetnék a gyanús személyeket. Hasonlóképpen vélekedett Heiko Maas német igazságügy-miniszter, aki rámutatott, ha hatékonyabban kívánnak fellépni a terror ellen, akkor a biztonsági hatóságok jobb együttműködésére van szükség. Ha egy ország értesülést kap bármely a terrort érintő témában, azt azonnal meg kellene osztania másokkal is – emelte ki. A javaslatok között szerepel egy olyan adatbank felállítása is, amely az Európai Unióba behaladó és az EU-t elhagyó személyek listáját tartalmazná. Ezt amerikai mintára hívnák életre. Eddig nem létezett olyan közös adatbank, amely a nem uniós állampolgárok nevét tartalmazná, pedig 2012 óta szó van egy ilyen felállításáról.
Ezek közül egyik sem tekinthető új javaslatnak. Az európai adatcsere ötlete már a legutóbbi merényletek során felmerült, előrelépés azonban nem történt. Szakértők erőteljesen kételkednek abban, lehetséges-e lényegi előrelépés ezen a téren. Túl nagyok ehhez a jogi, illetve a bürokratikus akadályok, illetve – amint a Spiegel rámutat – a „nemzeti egoizmus”. „Mindenki a másiktól akar információhoz jutni, de senki sem akarja megosztani a másikkal a saját értesülését. Mindenki a koordinációt sürgeti, de senki sem akar belemenni abba, hogy őt magát koordinálják” – közölte Peter Neumann terrorszakértő a német ARD-ben.
Javulás annak ellenére sem várható, hogy több olyan szerv is alakult, amelyek éppen ezeket a hiányosságokat kezelnék. Január végén az európai rendészeti hivatal, az Europol terrorizmusellenes központja kezdte meg működését. Ennek első számú feladata az lesz, hogy azonosítsa az Iszlám Állami mintegy ötezer külföldi harcosát. Az információ megszerzése után a hágai székhelyű Europol koordinálná a munkát.
Külön terrorellenes hatóság jön létre a 2002-ben életre hívott Counter Terrorism Groupon (CTG) belül. A terrorelhárításért felelős hatóság munkájában a tagállamokon kívül Norvégia és Svájc is részt vesz. Emellett a hírszerzési információkat elemző Intelligence Analysis and Situation Centre (Intcen) is segíti a terrorellenes munkát. Ennek a feladata az EU külügyi szolgálatának a segítése.
Az elmúlt időszak intézkedései közé tartozik az is, hogy az EU megreformálta a légiadat tárolást is. Az légitársaságoknak át kell adniuk ezen adataikat a hatóságok számára.