A keddi brüsszeli terrortámadások ürügyén újra napirendre veszi a kormány az alaptörvény-módosítást. Orbán Viktor kormányfő szerdán, az operatív törzs ülése után az állami tévében bejelentette, egyelőre fenntartják a kettes fokozatú terrorkészültséget, illetve az országos migrációs válsághelyzetet. Teljes riadóban van a TEK, fokozott rendőri készültséget rendeltek el, a lakosság mindebből annyit tapasztal majd, hogy sok rendőrrel, illetve bizonyos helyeken, elsősorban a repülőtereken, páncélozott járművekkel is találkozhatnak. Az utcákon katonai rendészek járőröznek, és az arra hivatottak figyelik "az információ továbbítására használatos eszközöket". A miniszterelnök azt kérte, hogy az emberek fogadják türelemmel az intézkedéseket, és működjenek együtt a hatóságokkal.
Orbán azt is elmondta, utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt. Ilyen például az alkotmánymódosítás. Magyarországnak a miniszterelnök szerint technológiai fejlesztéseket kell végrehajtania, fel kell zárkóznia azokhoz az országokhoz, amelyek a legjobb technikai felkészültségű titkosszolgálattal rendelkeznek. "Technológiákat fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani" - fogalmazott. Arról beszélt, hogy a keddi robbantások célpontja nem Belgium volt, hanem Európa, ezért a támadás Magyarország ellen is irányult, de szerencsére nem nálunk történt. Mivel azonban Magyarország is az Európai Unióhoz tartozik, fel kell készülni a veszélyre, és itt is minden szükséges intézkedést meg kell hozni.
Indokoltnak tartják a brüsszeli robbantások nyomán kedden elrendelt kettes fokozatú terrorkészültség fenntartását. Ezt már a nemzetbiztonsági bizottságának tagjai közölték a testület szerdai zárt ülése után. A testület tagjai részvétüket fejezték ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig gyógyulást kívántak, majd arra figyelmeztettek, kedden nemzetközi szintű támadás történt, mivel az Európai Unió és a NATO központja is Brüsszelben van.
Barbár támadást hajtottak végre az európai civilizációval szemben - fogalmazott Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke, aki szerint a támadók profik voltak és jól felkészültek. A brüsszeli repülőteret ugyanis már eddig is fokozottabban őrizték. Arra utaló információ nincs, hogy a brüsszelihez hasonló merényletre készülnének Magyarországon, az MSZP-s politikus szerint ennek ellenére minden uniós országban fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség. A terrorkészültség azonban nem járhat az alapjogok korlátozásával.
Molnár lapunknak arról beszélt, pártja újra benyújtja két korábbi indítványát, amely a rendvédelmi és biztonsági szervek terrorellenes feladataikhoz szükséges források növelését célozza, és azt a büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a terrorizmus finanszírozásának, valamint a terrorpropaganda büntetését tenné lehetővé. Miután Magyarország biztonságának erősítése érdekében jogszabályokat kellene módosítani, a szocialisták azt javasolják, hogy a jelenleginél több helyen alkalmazzanak fémdetektorokat, továbbá szakmai vitát szeretnének indítani arról, hogy miként lehetne szabályozni a bűnözők által gyakran használt "eldobható" telefonok, illetve telefonkártyák használatát. A bizottsági elnök szerint a brüsszeli események azt igazolják, hogy a nemzeti titkosszolgálatok mellett közös európai terrorelhárító és hírszerző ügynökségre is szükség lenne.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke egyetértett azzal, hogy a rendvédelmi és biztonsági szervek megerősítése mellett bizonyos jogszabály-módosításokra is szükség lehet, de egyúttal "óva intett" az ellenzéki, pártpolitikai javaslatoktól. A közös európai titkosszolgálat gondolatával természetesen nem értett egyet. Úgy vélte, a biztonsági szervek együttműködését kell fokozni, de a titkosszolgálati munka nemzetállami feladat. Más kormánypárti politikusokhoz hasonlóan az illegális bevándorlókat és a nyugat-európai titkosszolgálatokat vádolta a történtek miatt, bár véleménye szerint a legnagyobb hibát a migránspárti, "elsősorban baloldali, brüsszeli politikusok" követik el, akik a bevándorlást rákényszerítették Európára.
Ha a kormány ismét azt az alaptörvény-módosítást veszi elő, amelyik nem az európai terrorizmus elleni küzdelemről, hanem a Fidesz teljhatalmáról szól, az MSZP nem fogja megszavazni. Molnár Zsolt így reagált a Népszavának a miniszterelnök bejelentésére. A politikus szerint Orbánéknak össze kellene hívni az öt parlamenti pártot, hogy közösen, mindenki számára elfogadható tervezetet készítsenek. A Fidesz azonban láthatóan a saját és az ellenzéki pártok által korábban elutasított elképzeléséhez ragaszkodik - figyelmeztetett a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
Januárban derült ki, hogy a kormány ismét módosítaná a "gránitszilárdságú" alaptörvényt. Be akarták vezetni a terrorveszélyhelyzet fogalmát, hogy erre hivatkozva a kabinet saját döntése alapján legkevesebb 60 napra akár sarkalatos törvényben rögzített szabályokat is felfüggeszthessen. A tervezet szerint ilyen helyzetben lezárhatnák a határokat, átírhatnák a költségvetést, kijárási tilalmat rendelhetnének el, akár élelmiszer- vagy benzinjegyeket is bevezethetnének. Korlátozhatnák a médiát, elrendelhetnék az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését, tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket tilthatnának be, korlátozhatnák a járművek forgalmát, illetve bizonyos területekről a lakosságot is kitelepíthetnék. Hab a tortán, hogy ehhez vérnek sem kellene folynia. Az egyik korábbi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte, a röszkei események vagy a "Keletinél történtek" idején, illetve amikor a menekültek az autópályán gyalogoltak felmerülhetett volna a terrorveszély-helyzet kihirdetése.
