Úgy tudjuk, a DFK azt fogja szorgalmazni, hogy az elnökaspiránsok országos roadshow keretein belül, a településeken nyilvánosan vitassák meg egymással programjukat. Erre egyébként már volt példa még 2004-ben, amikor az öt elnökjelölt - Hiller István akkori alelnök, Jánosi György, az országos választmány elnöke, Lamperth Mónika elnökségi tag, Szekeres Imre alelnök és Toller László Baranya megyei elnök - járta az országot, s nyilvános vitákon ismertette elképzeléseit úgy a párttagsággal, mint a választópolgárokkal. Akkor Hiller került ki győztesként a nyílt megmérettetésből.
Ahogy lapunk is beszámolt róla június végén tartja a tisztújító kongresszusát az MSZP, és amint az lenni szokott, hónapokkal előtte megindult a helyezkedés, a harc a posztokért. Szanyi Tibor volt az első, aki hivatalosan is bejelentkezett a pártelnöki címre, egy informális közlés után honlapján megjelent ugyanis az "Apa, kezdődik!" című röpirata, amelyben az MSZP előtt álló feladatokat sorolja. A dokumentumot azóta az uniós képviselő elvitte az MSZP hétvégi választmányi ülésére is, ahol - mint ő maga fogalmazott - Luther Márton módjára függesztette ki. Szanyi nyolc pontban foglalja össze, mit kezdene az országgal és a párttal, ugyanakkor komoly kritikával is illette Tóbiás és a pártvezetés tevékenységét is. Szerinte változás nélkül 2018-ban is elveszíti a választást a párt. "A ma székháznak nevezett templomainkat úgy hagyjuk magunk után, mint eb a könnyítését" - írta Szanyi, aki a párt szövetségi politikáját is megújítaná, de konkrét elképzelésekkel. Tóbiás a Népszavának adott interjúban erről úgy nyilatkozott, hogy a helyi társadalommal való együttműködésnél nem lesz erősebb, azt nem tudja felülírni egyetlen pártközi megállapodás, vagy összefogás sem.
A jelenlegi pártelnök-frakcióvezető egyébként az egész tisztújítást igyekszik bagatellizálni, a lapunknak adott interjúban például az idevágó kérdésre azt mondta, ő maga munkával készül a júniusi kongresszusra, amelyen újraindul posztjáért. "Természetesen lesz tisztújítás, de hogy a kongresszus utáni három évben mi fog történni és minek kell történnie, most dől el. Ahhoz, hogy 2018-ra valódi változást tudjunk véghezvinni, minden napra szükségünk van, nem várhatunk a kongresszusig" - fogalmazott Tóbiás. Van azonban a pártban más, aki szívesen beszél az elnöki versenyről: Harangozó Tamás az Origónak adott interjúban jelentkezett be a posztra, a tisztújító kongresszusra készülve azzal indokolta pártelnöki ambícióját: új víziókkal hozná vissza az MSZP-t a sírból, mert nem utópia a 2018-as győzelem, de ehhez teljesen új stratégia kell. Neki van: először is rendbe tenné a pártot, feltornászná a támogatottságát 30 százalék közelébe. Az elnöki poszt eközben, úgy tűnik, kecsegtető Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármesternek, az egykori budapesti MSZP-elnök ugyanis állítólag maga is fontolgatja, hogy indul.
Az MSZP-ben alulról felfelé zajlik a tisztújítás, tehát a kongresszus előtt az alapszervezetek, majd a városi és megyei szervezetek is megválasztják vezetőiket, küldötteiket, s ezután dönt a kongresszus az országos posztokról. Közben a pártelnök-jelölteknek országos kampányt kell folytatniuk, és támogatókat szerezniük. Ezt a kampányt vinné lényegében nyilvánosság elé a DFK, noha forrásaink szerint a szocialisták jó része nem örül, hogy ismét a párt belső ügyeivel, s nem az általuk fölkarolt, politikailag fontos ügyekkel vannak elfoglalva, ezért a roadshow-t összehoznák az MSZP-s Gőgös Zoltán és a független Kész Zoltán két földügyi népszavazási kezdeményezésének közös kampányával. A hónapokon át húzódó belső versengés helyett, információink szerint a jelenlegi elnökség, s maga Tóbiás is a már eddig fölkarolt ügyekkel foglalkozna, sőt forrásaink szerint az MSZP tegnapi, megyei elnökökkel és vidéki pártvezetőkkel kiegészült párttanácsa is ezt az igényt fogalmazta meg.