A jelölteknek hatezer aláírást kellett összegyűjteniük az induláshoz. A bizottság nem vette figyelembe, hogy az indulók a hatezren felül hány további aláírást adtak le.
A jelöltek által közölt számok szerint a legtöbbet, mintegy 41 ezret az Osztrák Néppárt (ÖVP) által indított Andreas Khol gyűjtötte össze. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltje, Rudolf Hundstorfer 31 ezer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) színeiben induló Norbert Hofer mintegy 20 ezer, a Zöldek pártjának egykori elnöke, Alexander Van der Bellen több mint 17 ezer és a független Irmgard Griss 12 ezer támogató aláírásról számolt be.
Richard Lugner építési vállalkozó 6600 aláírást gyűjtött össze. Korábban felháborodást keltett, hogy Lugner ingyen mozijegyeket adott azoknak, akik támogatták indulását.
Robert Marschall, az euroszekptikus Ausztria EU-kilépésének Pártja (EU-Austrittspartei für Österreich) frakcióvezetője azonban csupán 1150 aláírást gyűjtött, így ő nem jelöltetheti magát.
Marschall korábban alkotmányellenesnek nevezte az indulás feltételéül szabott hatezer aláírás összegyűjtését, és bírálta az államfőválasztás rendszerét, ezért jogi úton kívánja megtámadni azt. Az erről szóló hétfői sajtótájékoztatójára nem engedte be az osztrák közszolgálati média (ORF) stábját, és nem tájékoztatta sem az APA osztrák hírügynökséget, sem a főbb osztrák lapokat, mivel szerinte a választási kampányban egyes médiumok képviselői "manipuláltan" tájékoztatnak.
A szavazás során nincs jelentősége annak, hogy hány aláírást gyűjtöttek össze a jelöltek, a szavazócédulán ugyanis ábécérendben szerepelnek majd a nevek. A választás történetében csupán egyszer, 1951-ben indult ennyi jelölt az államfői tisztségért.
Az előzetes adatok szerint áprilisban 6,4 millió szavazásra jogosult járulhat az urnák elé, 3700-zal többen, mint a 2013-as országgyűlési választásokon. Az államfőválasztáson mintegy 41 ezer külföldön élő ausztriai állampolgár adhatja majd le voksát.
Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és egyszer újítható meg. A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfője, hivatali ideje 2016. július 8-án jár le. Mivel már másodjára tölti be ezt a tisztséget, nem indulhat újra a posztért.
