A képviselő szerint alapos a gyanú, hogy a korábban a posta 100 százalékos tulajdonában lévő MPT Security pénzszállító és érték-feldolgozási feladatokat végző céget előnytelen feltételekkel privatizálták tavaly májusban, és verseny nélkül jutott a részvények tíz százaléka az FHB Jelzálogbankhoz, míg negyven százaléka a majd' 42 százalékban FHB érdekeltségű Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-hez. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvének ellentmond, hogy a pénzszállítóban meglévő 50 százalékos tulajdonrésze ellenére a posta lemondott az irányítási jogokról, mondhatni kiszolgáltatottá vált az új tulajdonosoknak.
Tóth Bertalan vizsgálódásainak azzal akart a Fidesz gátat szabni, hogy a posta egyetemes szolgáltatásai kivételével az üzleti adatokat egy törvénymódosítással kivették volna az infótörvény hatálya alól. A törvény megszületett, ám Áder János köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldte azt. A húsvét utánra várt ítélettől függ, meddig titkolózhatnak szerződéseikről a közpénzt használó állami szervek, cégek.
A Magyar Nemzet információi szerint a posta ellen hat adatigénylési per van folyamatban, legtöbbjük a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoporttal kötött szerződésekre vonatkozik. Kivételt képezhet az a per, amelyben a Törvényszék szintén a múlt heten úgy döntött, ki kell adni, hogy mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a szintén állami Főgáz számláit. Ezt a pert a szocialista képviselő eredetileg a Főgáz ellen indította, de a perben beavatkozóként megjelent a posta is.
