A törvényszék a két napig tartó ítélethirdetés során két orosz újságíró megölésében, békés polgári lakosok meggyilkolásának kísérletében és Oroszország határának illegális átlépésében találta bűnösnek Szavcsenkót.
A vádlott ügyvédjei előre közölték, hogy az ítéletet nem fogják megfellebbezni, Szavcsenko pedig, aki az erősen átpolitizált per során tagadta bűnösségét, előre kilátásba helyezte, hogy újrakezdi a "száraz" éhségsztrájkot, ételt és italt sem vesz magához. Az orosz főügyész hivatala elégedettségét fejezte ki a büntetés mértékével kapcsolatban.
A 34 éves Nagyija Szavcsenkót Oroszországban elvakult nacionalistának tartják, hazájában pedig nemzeti hősnek tekintik, és fogsága idején parlamenti képviselőnek is megválasztották. Szavcsenko főhadnagy 2014-ben - a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor - szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba.
Az orosz főügyészség azzal vádolta meg, hogy bűnös egy Luhanszk megyei tüzérségi támadásban megölt két orosz tévés, Igor Kornyeljuk és Anton Volosin halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet.
Szavcsenko védelme viszont kitartott amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt, és akkor kényszerítették az orosz határ átlépésére. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy az orosz ügyészség mellett működő nyomozó bizottság által összegyűjtött bizonyítékok kizárják Szavcsenko ártatlanságát, ezért szükségtelennek ítélte, hogy ismételten megvizsgálja a katonanő alibijét, s hogy Ukrajnától jogsegély alapján pótlólagos bizonyítékokat kérjen azzal kapcsolatban.
A vádlott az ítélet rendelkező részének felolvasását egy ukrán népdal éneklésével szakította meg, ami miatt Leonyid Sztyepanyenko bíró a büntetés mértékének kihirdetése előtt szünetet rendelt el. Az ítélethirdetés második napját más botrányos jelenetek beárnyékolták. A bíró egy alkalommal arra figyelmeztette a tárgyaláson jelen lévő ukrán delegáció tagjait, hogy tartózkodjanak a nevetéstől, és kilátásba helyezte eltávolításukat. Petro Porosenko elnök sajtószóvivőjét, Szvjatoszlav Cegolkót a büntetés mértékének közlése után kivezették, megakadályozva őt abban, hogy kibontsa az ukrán zászlót.
Az ukrán kormány több alkalommal tiltakozott Szavcsenko letartóztatása ellen, azt állítva, hogy a katonanőt hadifogolyként kell kezelni, és a jelenleg érvényben lévő kelet-ukrajnai tűzszünet keretében szabadon kellene bocsátani. Hasonlóképpen az ukrán katonanő elengedéséért emelt szót Barack Obama amerikai elnök, moszkvai nagyköveteiken keresztül pedig az EU tagállamai is ezt tették, de Moszkva ezt elutasította, megengedhetetlennek nevezve a bíróság ügyeibe való beavatkozást.
A nemzetközi médiában többször is megjelentek olyan találgatások, miszerint Szavcsenkót, aki korábban Irakban is szolgált, az elítélését követően kicserélhetik a Kelet-Ukrajnában elfogott Alekszandr Alekszandrovra és Jevgenyij Jerofejevre, akik - Moszkvának a közvetlen beavatkozással kapcsolatos cáfolatai ellenére - az orosz fegyveres erők aktív tagjainak vallották magukat.
Erre Porosenko ukrán elnök kedden rögtön a donyecki ítélethirdetés követően konkrét ajánlatot is tett. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy Oroszország a lehetséges fogolycsere ügyében szigorúan a saját jogrendje alapján fog eljárni.
Alekszandrovot és Jerofejevet 2015. május 16-án ejtették foglyul a kelet-ukrajnai luhanszki megyéhez tartozó Szcsasztyje község környékén. Az ukrán hatóságok tiltott határátlépéssel, jogosulatlan fegyverviseléssel és terrorszervezetben való részvétellel vádolják őket, ami miatt akár életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatnak rájuk.
Megírtuk: Nadia Szavcsenko, a szimbólum
Megkezdődött az oroszországi Donyeckben az ítélethirdetés az orosz újságírók halálában bűnrészességgel vádolt ukrán pilóta perében. Szavcsenko nem fellebbez, mert nem ismeri el az orosz bíróság illetékességét. A fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a nemzetközi közösség, Moszkva nem enged. Nadia Szavcsenko mindkét oldalon szimbólum – Ukrajnában a hazafiság, önfeláldozás szimbóluma, míg Oroszországban az ukrán szélsőjobboldal veszélyének megtestesítője.