Négyezer ember dolgozik majd a migrációs megállapodás végrehajtásán, az Európai Bizottság uniós koordinátort nevez ki, hogy az egyezményben foglaltak megvalósuljanak - jelentette be péteken, a maratoni uniós csúcstalálkozó végén Brüsszelben Jean-Claude Juncker, a testület elnöke. Addigra a világ már tudta, hogy Törökország beleegyezett a megállapodásba, amely enyhítheti, talán meg is állíthatja a menekültválságot. Az egyezmény alapján megkezdődhet az újonnan Görögországba érkező illegális menekültek visszaszállítása török területre. Annak érdekében, hogy a megállapodás életbe lépése előtti utolsó nagy menekültrohamot Európa elkerülje, már vasárnap életbe lép a visszaszállításról szóló szabály. A török illetékesek azért óvatosabbak, véleményük szerint a migránsok Törökországba való visszaküldése április 4-én kezdődik majd.
Az egyezmény értelmében cserébe az EU törvényesen betelepítené a Törökországban élő szíriai menekültek egy részét. Kezdetben 72 ezer menekültet fogadnának be önkéntes alapon az Unió tagállamaiba. A Törökországból újonnan érkező menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg elbírálják, és csak a jogerős döntés után, a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával szállítják vissza azokat, akik nem kapnak uniós belépési engedélyt. A költségeket az Unió fedezi, az érintettek visszaküldésében pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni.
Az Európai Bizottság a múlt hétfői, sikertelen EU-török csúcs óta dolgozott egy olyan új javaslatcsomagon, amely minden tagállamnak elfogadható. Az állam- és kormányfők többsége akkor azért állt fel a tárgyalóasztaltól, mert a törökök a korábbi pénz dupláját, hatmilliárd eurót követeltek az EU-tól a menekültek megállításáért cserébe, valamint vízummentességet és az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását is. A törökök arra panaszkodtak, hogy még szinte semmit sem kaptak abból a 3 milliárd euróból, amit novemberben ígértek meg nekik, hogy javítsák a helyzetet a menekülttáborokban. Tegnap ezért abban egyeztek meg, hogy az Európai Tanács és a Bizottság egy héten belül megnevezik a támogatást kapó projekteket, így felgyorsítják a kifizetést. Az újabb 3 milliárdot viszont viszont csak azután folyósítják, ha a szíriai menekültek ellátásához már felajánlott első 3 milliárdot már eredményesen elköltötték.
Ami a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlését illet, Ankara elfogadta, hogy ez kizárólag akkor lehetséges, ha a vonatkozó előírások mindegyikének eleget tesznek. Ezúttal a legnehezebb javaslatra is sikerült kompromisszumos megoldást találni: a jó ideje elakadt csatlakozási tárgyalásokat júniusban folytathatják, de egyelőre csak a pénzügyi kérdésekről szóló fejezetet nyitják meg.
Az európai vezetők kollektív kettősbeszéde nem tudja elrejteni az EU és Törökország között a menekültválság kezeléséről kötött alku számtalan ellentmondását – jelentette ki az Amnesty International. Az alkuról szóló kettősbeszéd nem tudja leplezni az Európai Uniónak azt a makacs elhatározását, hogy hátat fordítson a globális menekültválságnak és szándékosan semmibe vegye nemzetközi kötelezettségeit” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. Az ígéretek, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi és európai jogszabályokat, gyanúsan olyanok, mint amikor egy ciánkapszulát cukormázzal vonnak be, és kényszerrel lenyomják az európai menekültvédelem torkán. Azok a garanciák, amelyek szerint lelkiismeretesen be kell tartani a nemzetközi jogot, összeférhetetlenek a Görög szigeteket elérő irreguláris migránsok Törökországba való visszaküldésével vasárnaptól kezdve. Törökország nem biztonságos ország a menekültek és a migránsok számára, és minden visszaküldési mechanizmus önmagában hibás, jogellenes és erkölcstelen bármilyen fantomgaranciák is kísérjék a megállapodást.
"A legnagyobb veszélyt kibekkeltük" - fogalmazott Brüsszelben, a csúcs után a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor arra utalt, hogy a megállapodás értelmében a menekültek befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. Pedig napközben sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül még azt üzente, a "döntő ütközetet" később kell majd megvívni, mert a kötelező kvóta ügye áprilisban vagy májusban kerülhet az állam- és kormányfők elé. A kormányfő győzelmi jelentéséből kiderült, hogy az egyezmény szinte minden pontja a magyaroknak, illetve a kabinetnek köszönhető, mert azokat ők javasolták. Ilyen egyebek között a Törökországnak nyújtandó anyagi támogatás, ám a miniszterelnök megnyugtatott bennünket: semmilyen olyan pénzügyi kötelezettséget nem vállalunk, amely megterheli a költségvetést. Orbán szokásától eltérően elismerte, ezúttal Brüsszel jól vizsgázott. Arra az újságírói kérdésre, hogy nem választanak-e a bevándorlók esetleg új útvonalat, a miniszterelnök úgy válaszolt, ha igen, akkor sem valószínű, hogy ez Magyarországon át vezetne.
A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de az uniós és török vezetők között pénteken létrejött megállapodás Angela Merkel szerint képessé teheti az EU-t a krízis kezelésére. "Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás" - fogalmazott a német kancellár. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság. Péntek hajnalban, még a megállapodás előtt Merkel a törököknek azt üzente, vállalniuk kell hogy az Unióval és a szomszédos országokkal együttműködve megakadályozzák, hogy újabb illegális migrációs útvonalak alakuljanak ki Európa felé, és többet kell tenniük a menekültek jogainak betartásáért.
Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint történelmi jelentőségű megállapodás született a migrációs válság kezeléséről, amelyik tisztességes egyezmény is, hiszen megosztja a költségeket és a terheket. Erdogan török államfő viszont Merkel hajnali nyilatkozatára úgy reagált, Európának a bevándorlókkal szembeni saját viselkedését kellene tisztába tennie, mielőtt meg akarja mondani Törökországnak, mit tegyen ezen a téren.
Kovács turpisságra gyanakszik
Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben arra a kérdésre, hogy a brüsszeli megállapodás után, miért van szükség a kötelező kvóta elleni népszavazásra, azt mondta: a referendum most aktuális csak igazán, nehogy az Unió valami turpisságot kövessen el.
Magyarország egyébként a tervek szerint minden befogadóállomást mihamarabb bezár, tekintettel arra, hogy a politikai menekülteken és üldözötteken kívül nem akar befogadni senkit - ismételte meg csütörtöki kijelentését Gyulán a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János világossá tette, Pintér Sándor belügyminiszteretől függ, meddig működnek a táborok. A felújított Almásy-kastély átadásán Lázár arról is beszélt, annak idején az ország 150 évig szenvedett attól, hogy az iszlám uralkodott itt, "nem vágyunk újabb 150 évre". A Együtt elnöke viszont elhibázott lépésnek tartja a menekülttáborok tervezett bezárását. Szigetvári Viktor szerint noha a befogadóállomások telítettek, a nehéz körülmények ellenére megfelelően működnek. Bod Tamás, az ellenzéki párt gyulai önkormányzati képviselője tegnap azt kérdezte, a békéscsabai menekülttábor küszöbön álló bezárása után, hogyan fogják emberségesen és a nemzetközi egyezményekben lefektetett elvek szerint ellátni a magyar-szerb és a magyar-román zöldhatáron érkezett menekülteket?
Miközben a befogadóállomások bezárására készül a kormány, a Fidesz vezető politikusai továbbra is menekültinvázióval riogatnak. Németh Szilárd az ATV Startban részben azzal indokolta az országos migrációs válsághelyzet szükségességét, hogy márciusban 5000 iratokkal, a hivatalos átkelőkön érkező ember kért menedékjogot Magyarországon. Erről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetői csütörtökön tájékoztatták a nemzetbiztonsági bizottság tagjait. A testület szocialista elnöke szerint viszont amiatt, hogy most többen kértek menedékjogot, mint az elmúlt néhány hónapban, nem kell országos veszélyhelyzetet kihirdetni.
Molnár Zsolt lapunknak arról beszélt, van realitása annak, hogy akár több tízezer menekült érkezik majd a magyar határokhoz, az újabb hullám a déli határszakaszokat fenyegetheti. Nógrád-, vagy Borsod megyét biztosan nem érinti, de az ország más területeit sem, ezért túlzásnak tartja a kormány intézkedését.
