Ezen a 170 fős közgyűlésen alapszabályt módosított a MOB, illetve 240-re duzzasztotta fel a létszámot. Ezt követően 2013. május 24-én ez a bizonyos 240 fő megerősítette a megsemmisített döntéseket, annak ellenére, hogy alaki hibás volt a 2012-es közgyűlés. "A MOB-nak a 2011-es alapszabály szerint kellene működnie – jelentette ki lapunknak Török. – Két-három éve azon dolgozik a bizottság, hogy engem miként lehetne kiiktatni az ügyből."
Az egykori öttusázó tavaly újabb pert indított a MOB ellen, amelyben a 2015. május 12-i és a június 10-i közgyűlés összes határozatának, közte a 2024-es olimpia pályázati szándéknyilatkozatára vonatkozó határozatnak a megsemmisítését kérte. A Fővárosi Ítélőtábla azonban jogerősen elutasította a keresetét.
"A parlament 2015. december 15-én hozott egy törvényt visszamenőleges hatállyal, mely szerint a tiszteletbeli, szavazattal nem rendelkező tagoknak – mint például nekem – nincs perbeli jogképessége, és ez a jelenlegi pert eldöntheti – magyarázta a Népszavának a jogi végzettséggel rendelkező Török. – Lehet, hogy a MOB lezártnak tekinti az ügyet, de ez nem azt jelenti, hogy törvényesen működik. A végső döntést a Kúria fogja kimondani."
