Obama elnök szerdán a Fehér Ház Rózsakertjében mutatta be jelöltjét a sajtónak, Merrick B. Garland neve már néhány órával korábban kiszivárgott. A demokrata elnök toplistáján eredetileg hat név szerepelt, a legvalószínűbbnek a 48 éves, indiai-amerikai Sri Srinivasan jelölését tartották. Srinivasan történetesen a Garland vezette fellebbviteli bíróság tagja, s elsöprő többséggel hagyták jóvá kinevezését, az első ázsiai-amerikai bíró lett volna a kilencek között. Az esélyesek között emlegették az 51 éves Kamala Harris kaliforniai főügyészt, a szintén 51 éves iowai Jane Kellyt, akinek fellebbviteli bírói kinevezését 96-0 arányban erősítette meg a szenátus, Ketanji Brown Jackson 48 éves afrikai-amerikai kerületi fellebbviteli bírót, illetve az 56 éves Loretta Lynch, a jelenlegi igazságügyi minisztert. Lynch még Obama megnyilatkozása előtt közölte, hogy kérte az elnököt, tekintsen el a jelölésétől, jelenlegi posztján szeretné folytatni a munkáját.
A mindenkori amerikai elnök számára a legfelsőbb bírósági posztra jelölni az egyik legnagyobb megtiszteltetés, a kilenc bíró életre szóló kinevezést kap, s így több adminisztráción átívelően őrizheti a Fehér Ház lakójának politikai örökségét. Obamának már kétszer nyílt lehetősége jelölni, s egymás után két nőt küldött a taláros testületbe. A spanyol ajkú amerikai Sonia Sotomayort 2009-ben 68-31, Elena Kagant, a Harvard Egyetem jogi karának első női dékánját 2010-ben 61-31 szavazataránnyal erősítették meg a száz tagú szenátusban. Sotomayor 54, Kagan 50 éves volt kinevezésekor. A legfelsőbb bíróság első női bíráját, Sandra Day O’Connort még a republikánus Ronald Reagan elnök jelölte, a most 85 éves O’Connor sokszor játszotta a mérleg nyelvének szerepét. 2006-ban férje betegsége miatt vonult vissza. A második női bírót Bill Clinton állította, Ruth Bader Ginsburg 83 éves, jelenleg ő a testület korelnöke, most három nő szolgál a testületben.
Noha a szenátusi republikánus többség jóelőre jelezte, hogy elnökválasztási év lévén napirendre sem fogják tűzni a bírójelölt kinevezését, mivel úgy vélik, már a novemberben megválasztandó új elnök jogában áll a legfelsőbb bíróságba jelölni. Obama is jelezte, hogy még egy évig ő a Fehér Ház lakója, s semmiféle rendelkezés nem tiltja, hogy alkotmányos jogát gyakorolja, és bírót jelöljön. Így jelölni is fog, közölte, mivel annyi fontos döntést kell még idén is meghoznia a legfelsőbb bíróságnak, hogy nem maradhat sokáig csonka a taláros testület. Jelenleg négy liberális és négy konzervatív irányultságú bíró tagja a testületnek.
A Fehér Ház balszerencséjére a republikánusok előásták Joe Biden alelnök egy régi beszédét, még 1992-ből, amelyben éppen az ellen érvelt, hogy elnökválasztási évben jelöljön az akkori elnök, George H. W. Bush. A republikánusok feltették a kérdést, Obama most miért nem alkalmazza a „Biden-szabályt”? Josh Earnest fehérházi szóvivő szerint csak tovább kell hallgatni a beszédet, az akkor szenátor Biden közölte, ha a republikánusok konszenzusos jelöltet terjesztenek fel, tisztességes meghallgatást tart a szenátus jogi bizottsága, s szavazni is fognak a jelöltről. Bush a konzervatív afrikai-amerikai bírót, Clarence Thomast nevezte, s a jelölésből nagy csatározás lett, egy fekete bírónő, bizonyos Anita Hill szexuális zaklatással vádolta meg a jogászt. A hadakozásba Hill roppant bele, megkérdőjelezték a szavahihetőségét, s Clarence Thomas megkapta a kinevezést, s ő képviseli a legkonzervatívabb nézeteket a testületben.
A mostani jelölésnek nagy súlya van, hiszen ettől függ, liberális vagy konzervatív irányba billen-e el a többség a legfelsőbb bíróságban. Az elhunyt Antonin Scalia nagyon befolyásos, következetes konzervatív bíró volt, aki az amerikai alkotmány szó szerinti értelmezéséhez ragaszkodott, s nem békélt meg a modern idők változásaihoz alkalmazkodó, liberálisabb jogi felfogással. Ha liberális bíró kerülne a helyére, átbillenne a taláros testület egyensúlya, ezt pedig a republikánus ellenzék semmiképpen nem szeretné.
Obama elnök választása egyébként annyiban nem volt meglepetés, mivel Garland neve már Elena Kagan kinevezésekor is az esélyesek között szerepelt, méghozzá a második helyen. Obama önmagában azzal is gesztust tett, hogy nem a fiatalabb korosztályból került ki a jelöltje, a szövetségi fellebbviteli bíró 63 éves, idősebb, mint a többi esélyesként emlegetett jogász lett volna. A demokrata elnök választása ezúttal nem női jelöltre esett, nem is valamelyik etnikai kisebbség képviselőjére. Obama afrikai-amerikai női választói nemtetszésüknek adtak hangot, mondván, Obama nem utolsó sorban az ő szavazataikkal jutott a Fehér Házba, elvárták volna tőle, hogy az egyedüli afrikai-amerikai, a konzervatív Thomas bíró mellé harmadszorra fekete bírónőt jelöl. A 44. elnök azonban látnivalóan olyan bírójelölt mellett tette le a voksot, akinek tudását és integritását republikánus oldalról nem tudják megkérdőjelezni.
Nem kizárt, hogy a Fehér Ház éppenséggel úgy taktikázott, ha a jelölés mégsem megy keresztül, s a demokrata remények szerint Hillary Clintont választják meg novemberben az amerikaiak, akkor a fiatalabb, liberálisabb jelöltek maradjanak meg „tartalékban”, Clinton pedig majd közülük válogathat.
A republikánusok természetesen pontosan tisztában vannak azzal, ha Clinton lesz a következő elnök, sokkal konfrontatívabb jelölésre számíthatnak. Ez lehet az oka annak, hogy egyes republikánus szenátorok, köztük Orrin Hatch és az arizonai Jeff Flake, újságírók előtt elképzelhetőnek mondták, hogy a novemberi elnökválasztás után, de még 2017. január 20., az új elnök beiktatása előtt mégiscsak napirendre veszik, s jóvá is hagyják Garland kinevezését. Ha Donald Trump lenne végül a republikánus elnökjelölt, ahogy ez egyre valószínűbbnek látszik, a GOP (Grand Old Party) köreiben attól is tartanak, hogy ez a szenátusi, képviselői választási esélyekre is negatív hatással lehet, s a Republikánus Párt szenátusi többsége is kockán foroghat. Ha pedig az elnöki poszt mellett visszaszereznék a szenátusi többséget a demokraták, akkor a legfelsőbb bírósági kinevezés megszavazása is egyszerűbbé válna.