Tavaly - mondhatni cinikus módon - éppen március 15-én vezették be a vasárnapi munkavégzés tilalmát a kiskereskedelemben. Az emlékezetes vasárnap óta számos jövendölés, számítás látott napvilágot arról, hogy mindez milyen hatással lesz a kiskereskedelemre, a foglalkoztatásra. Különösen a turizmus által érintett régiók aggódtak. A kormány is ígért: előbb a néhány hónapos, majd a féléves tapasztalatok birtokában kívánta értékelni a hirtelen meghozott döntés hatásait. Tegnap eltelt az egy év is, és a kormány hallgat. Vélhetően úgy gondolják, hogy elegendő magyarázat az, hogy a KSH adatai kiskereskedelem bővülését mutatják.
Az eltelt egy év alatt 5,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem - erősítette meg a KSH adatait Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az állami televíziónak nyilatkozva. A kormány egy olyan időszakban vezette be a vasárnapi boltzárat amikor a konjunkturális hatások miatt - devizaadósok visszatérítései, növekvő bérkiáramlás, alacsony infláció - egyébként is várható volt, hogy a lakosság többet költ majd - tette hozzá a szakember. Tény, hogy nem bocsátottak el 20-30 ezer dolgozót a vasárnapi zárva tartás miatt, de jelentős átrendeződés bekövetkezett. Ma 8-9 ezerrel kevesebben vannak alkalmazásban a kiskereskedelemben mint egy éve, és a hiányzókhoz hozzá kell adni a megszűnt diák- és részmunkaidős munkahelyeket is. Az a szándék, hogy a kiskereskedelmi forgalomból a kisboltok nagyobb részt hasíthassanak ki, nem vált valóra. Jelenleg az üzletláncoknál vásárol a lakosság 71, a kisboltokban pedig csak 18 százalékuk. Ez utóbbiak száma jelentősen csökkent is, a múlt év első felében több mint 2300 elárusítóhellyel lett kevesebb.
A vasárnapi boltbezárások kiskereskedelemre gyakorolt hatásáról úgy lehetne objektív képet alkotni, ha az online pénztárgépek adatainak részletes vizsgálatára is lehetőség nyílna, azaz elkülöníthető lenne a boltzárban érintett területek és az azon kívüliek forgalma - állítják a elemzők. Ma még csak a nagy átlagokból lehet számolni. Kérdés, hogy miért a titkolódzás: nem dolgozták még fel az adatokat a adóhivatalnál, vagy lényeges és talán kellemetlen információkat kíván ezzel eltitkolni a területért felelős nemzetgazdasági tárca? Afelől sincs hír, hogy a balatoni és más más kiemelt turisztikai területek felmentést kapnának a hamarosan kezdődő szezonban a vasárnapi bezárások alól, holott ott már tavaly is bizonyítottan kárt okozott az ellátás hiánya.
Az emberek mondhatni képtelenek megszokni, hogy vasárnap - mert sokaknak ez az egyetlen szabad napja a héten - nem vásárolhatnak. Az elégedetlenség fokát jól mutatja, hogy az Ipsos tavaly márciusi közvélemény kutatása során a megkérdezettek 64 százaléka voksolt a nyitva tartás mellett, decemberben ez a szám már 68 százalékra nőtt. Nem csoda, hogy a kormánypártok mindenáron megakadályoznák a vasárnapi boltbezárás eltörlését kezdeményező népszavazást. Legutóbb - amúgy sokadszorra - az MSZP kezdeményezése bukott el, eléggé vitatható körülmények között. A szocialisták a Kúria előtt fellebbezték meg a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely szerintük törvénysértő módon sorolta hátrébb kérdésüket. Tegnap 1848 március 15-ére és a vasárnapi boltbezárások egy éves évfordulójára is emlékezve a Nemzeti Választási Iroda előtt tüntettek a párt szimpatizánsai. Nyakó István, a népszavazást kezdeményező szocialista képviselő kijelentette, követelni, nem pedig ünnepelni mentek az NVI elé. “Követeljük, hogy a népnek joga legyen a népszavazáshoz” – mondta. Az Index a napokban megszavaztatta olvasóit Nyakó kérdéséről, 7:1 arányban a vasárnapi nyitva tartás mellett szavazók "győztek".