Ami egyik oldalon ünnep, másik oldalon gyász – sok esetben így van ez a magyar és román nemzeti ünnepek esetében is, hiszen a két szomszédos népet a történelem nem egyszer állította ellentétes táborba. Románia nemzeti ünnepe, december elseje Erdély egyesülése Romániával máig komoly ellenérzést kelt magyar oldalon. A román nagyközönség a negyvennyolcas forradalommal összefüggő ünnepeinket „nem szereti”, hiszen a szabadságharc idején is egymás ellen harcolt a két nemzet.
A rendszerváltás óta azonban szabadon ünnepelhet a romániai magyar kisebbségi közösség is, s azóta, amióta az RMDSZ először kormányra lépett, vagyis 1997 márciusától a román miniszterelnökök, időnként az államfő is levélben köszönti ünneplő magyar honfitársait. Ennek ellenére szélsőséges ifjúsági csoportok rendre megpróbálják megzavarni egy-egy városban az ünnepet, de az elmúlt években például, többek között Lucian Mandruta és Sabin Gherman televíziós újságírók kezdeményezései nyomán a román civil társadalom egyes képviselői is gesztusértékű köszöntéseket tettek. Az utóbbi két évben, főképp amióta az RMDSZ kilépett a kormányból, fokozatosan romlott az etnikumközi közhangulat, a bukaresti hatalom több, magyarellenesnek tartott intézkedést hozott (székelyföldi politikusok sorát állították például bíróság elé, „terrorizmus” vádjával tartóztattak le székelyföldi Hatvannégy vármegyés vezetőket).
Ilyen körülmények között nem kis meglepetést keltett, hogy az egyik legnézettebb román hírtelevízió, a Realitatea köszöntötte a magyarokat március 15-e alkalmából, és mindezt magyarul tette. „„Boldog ünnepet, magyarok, akik szívből szeretitek Magyarországot, és tisztelitek szülőhazátokat, Romániát!”, olvasható a tv honlapján is. Az online cikk röviden ismerteti, mit is ünnepelnek a magyarok szerte a világban és Romániában ezen a napon, megemlítve Kossuth Lajos, Széchenyi István és Petőfi Sándor nevét is. A költőt a románok is ismerik és tisztelik, Széchenyi nem közismert, Kossuth pedig a nagyközönség számára az a forradalmi vezér, akivel a román nemzeti hős, Avram Iancu harcolt.
Köszöntötte a magyarokat Dacian Ciolos miniszterelnök is. "A tisztelet és szolidaritás üzenetét közvetítem a szabadságharc 168. évfordulója alkalmából a magyar nép, a romániai magyarság és a világon élő minden magyar számára”, áll az üzenetben. „1848 Románia és Magyarország történelmében az a meghatározó, közös pillanat, amely jelentősen hozzájárult a két nemzet kialakulásához és megalapozásához, mai helyzetükhöz. Éppen ezért március 15-én kötelességünk emlékezni arra, hogy az a társadalom, amelyben ma élünk, románokként és magyarokként, de főleg európai állampolgárokként, azon törekvések és eszmék eredménye, amelyekért elődeink harcoltak. A magyar szabadságharc kitörése olyan eszmékért való küzdelem eredménye, mint a sajtószabadság, a parlamentáris demokrácia, a felelős kormány, illetve a mindenki számára biztosított polgári és vallási egyenlőség, amelyek az erdélyiek által a balázsfalvi kiáltványban megfogalmazott követelések szellemét tükrözik. Mi több, olyan értékek ezek, amelyek ma is meghatározzák nemzeteinket", fogalmazott a román miniszterelnök.
