A régészek szerint az érme a római légiók kétezer évvel ezelőtti jelenlétére utal a térségben, valószínűleg azoknak a katonai egységeknek a nyomát jelzi, amelyeket a Bar Kohba-felkelés leverésére küldtek. Az ebből a korból származó írásos források szerint a római katonák zsoldja negyedévente három arany volt, tehát az érme egy korabeli harcos egész havi járandóságát jelentette.
A Rómában i.sz. százhétben készült aranypénzt Traianus római császár verette, az elődjei tiszteletére készíttetett sorozat része volt. A lapnak nyilatkozó érmeszakértő szerint igen jól megfizették az egykori katonákat, egy ilyen érme nagyon sokat ért, hetvenöt ezüsttel volt egyenértékű. Komoly értéke miatt a római légionáriusok nehezen tudtak vele fizetni a korabeli piacokon, mert alig akadt, aki felváltsa pénzüket.
Az értékes kincsre a Kfár Blum kibuc egyik lakója bukkant rá, amikor kiránduláson vett rész egy csoporttal. Az érmét azonnal átadta az az Izraeli Régészeti Hatóságnak (IAA), és ezért hamarosan elismerő oklevelet vehet át.
