Részlet az interjúból:
– A brüsszeli tárgyalási eredmények miképp befolyásolhatják a letelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett referendumot?
– Nem befolyásolják, hiszen Brüsszel nem állt el a kötelező betelepítési kvótától. Éppen ellenkezőleg. Egy kötelező, állandó mechanizmusban gondolkodnak. A népszavazást pont azért hirdettük meg, mert ezt szeretnénk elutasítani.
– Több nemzetközi jogász is felvetette azonban, hogy alaptörvény-ellenes lehet a népszavazási kezdeményezés, mert az uniós szerződésünk a nemzetközi megállapodások csoportjába tartozik. Van kormányzati B terv arra az esetre, ha a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem enged zöld utat a kezdeményezésnek?
– Abban mindenki egyetért, hogy a kötelező kvóta nem nemzetközi jogi, hanem szuverenitási kérdés. Ezért meggyőződésünk szerint erről nemcsak hogy lehet, de kell is népszavazást tartani, hiszen a szuverenitás semmilyen eleméről nem mondhatunk le úgy, hogy abba az emberek nem egyeztek bele. Ezért arra számítunk, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság utat fog engedni a népszavazásnak.
– Ha már alkotmányossági kérdéseknél tartunk: miként kellene módosítani a most hatályban lévő népszavazási törvényt, hogy elkerülhetők legyenek a kérdésbenyújtás során felmerülő anomáliák?
– Szerintem az elmúlt két évben egyértelműen kiderült, ez a népszavazási törvény nem jó. Az a legjobb, ha a módosításra irányuló javaslat a Nemzeti Választási Bizottságtól érkezik, hiszen választott testületről van szó, minden párt képviselője benne van, és a bizottság tagjainál senki nem ismeri jobban azt, hogy milyen anomáliái, milyen problémái vannak a népszavazási törvénynek. A kormány a tőlük érkezett javaslatokat készen áll támogatni, akkor is, ha ezek például a benyújtási versenyhelyzet megszüntetését célozzák. A kormánynak azonban nincs és nem is lesz önálló javaslata. Az NVB kezdeményezését szeretnénk megtárgyalni és a parlament elé terjeszteni.
A teljes interjút itt olvashatja!
