Idén még működőképes a rendszer, a változásokat 2017. január elsejétől kell elindítani, ezért a cafeteria gyakorlatilag minden kormányülésen téma valamilyen formában - közölte Rogán Antal. A miniszter azt mondta, hogy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül.
Az eddig ismert cafeteriarendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben - vázolta a terveket Rogán. Emellett a kormány azt szeretné, hogy legyen a béremeléseknek járulékmentes része, ezáltal a béremelés nem jelent plusz terhet a munkaadók és a munkavállalók számára sem, azonban ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba - tette hozzá. Erről folyik az egyeztetés jelenleg a munkaadókkal, a miniszterelnök bejelentése sem végleges döntést jelent, hanem azt, hogy a javaslat véleményezésére kérte fel a szervezeteket - jegyezte meg a miniszter.
A cafetéria az aktuális politikai akarat és szándék engedelmes játékszerévé vált Orbán Viktorék kezében - írtuk a minap. Ki ne emlékezne arra, hogy 2012-ben a multinacionális cégek elleni egyik első, goromba, a piaci verseny helyett az állami akaratnak primátust adó intézkedéssorozat áldozata éppen az a két francia cég lett, amelyek az étkezési utalványok forgalmazásával foglalkoztak, több évtizedes rutinnal a hátuk mögött. Kiebrudalásuk jogszerűtlensége azonban - ha több éves késéssel is - fennakadt az Európai Bíróság bíróinak hálóján. Az elmarasztaló döntés nyomán azonban nem csak a SZÉP-kártya és az Erzsébet üdülési csekk - állami monopóliumként funkcionáló - színlelt piacára kellene visszaengedni a régi szereplőket, és kinyitni a kaput az új jelentkezők előtt. A magyar kormány emellett tetemes büntetésre is számíthat, természetesen az adófizetők pénzéből.
Orbán Viktor szavaiból nem világos, hogy az egész kiterjedt rendszert akarja felrúgni vagy csak részleges átstrukturálásra törekszik. A cafetéria béresítése látványos eredményekkel járhat, hiszen a javadalmazások csínját-bínját kevésbé ismerő dolgozók azt sem tudják majd, hogy mi is történt fizetésükkel. „A kettős bérrendszer intézményében van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – biztatta az alkalmazottakat a kormányfő. A ravaszabb munkáltatók feltehetően nem lesznek restek, s az alapbér egy részét béren kívüli juttatássá minősíthetik, majd kitalálhatnak rá az egyszerűsített közteherviselési hozzájáruláshoz (ekho) hasonlatos konstrukciót. Az adómentes juttatások, lakhatási támogatás, vagy iskolakezdési támogatás esetén a készpénzesítésnek azonban olyan negatív következményei lehetnének, amelyeket nem vállalhat fel a kormány jövőre, egy évvel a választások előtt. Az Erzsébet-utalvány reformjáról szóló törvényjavaslat azonban intézkedik arról, hogy az árpád-házi szentről elnevezett budapesti tér állami tulajdonban marad. Ezt még az Unió sem kifogásolhatja.
