;;

drónok;

A NAV légtérhasználati engedélyt kér a röptetéshez FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY

- Drónok: továbbra is törvényen kívül

Egyre több drónt lehet látni hazánk egén. Az ilyen eszközök viszonylag könnyen hozzáférhetőek, és külön jogosítvány sem kell használatukhoz. Azzal viszont csak kevesen vannak tisztában, hogy egy röptetés során milyen szabályoknak kell megfelelniük. A drónhasználók nagyobb része így önfeledten röptetheti eszközét, igaz, ebben semmi sem gátolja őket. A 2014-re ígért szabályozás ugyanis nem készült el, s úgy tűnik a közeljövőben nem születik meg. Mindeközben már a NAV is drónokat emelt a levegőbe, céljuk, hogy ezzel minél több csempészt buktassanak le.

Egyre közkedveltebb szórakozás a drónröptetés. Az efféle eszközök szinte bármelyik boltban megtalálhatók, üzemeltetéséhez pedig nem kell speciális képesítés. Bizonyos szabályok azért vonatkoznak rájuk, igaz, azokkal sokan egyáltalán nincsenek tisztában.

Tény, hogy a drónok sok mindenre jók, megjelenésük mégis számos problémát vet fel. Többek között aggályokat kelthet, hogy a repülő eszközök mennyire befolyásolják a légiközlekedés biztonságát, vagy, hogy a magánszféra mennyire védhető velük szemben. Nem mindegy az sem, hogy egy baleset után a drón azonosítható-e, esetleg tisztázható-e hogy ki irányította azt.

Az ilyen eszközökre szerelt kamera is tengernyi kérdést vet fel, mivel egy felvétel (szélsőséges esetben) személyek emberi méltóságában is kárt tehet. Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is felhívta már erre a figyelmet korábban. Egy önálló jogi szabályozást sürgetett, mondván a drónhasználatot tiltani "képtelenség" lenne. - Az ilyen eszközöket számos hasznos dologra is lehet használni, így a szabályozásban mindenképpen különbséget kellene tenni az állami, a kereskedelmi és a magáncélú használat között – jelentette ki.

Merthogy a drónok nyilvánvalóan új szabályozási környezetet teremtettek az elmúlt időkben, amely számos kihívással szembesíti a jogalkotókat. Olyannyira, hogy a szabályozást 2013-ban el is kezdték kidolgozni, az akkori állami tervek pedig arról szóltak, hogy a regulák 2014 nyarán életbe lépnek.

Ez persze nem így történt, és ma már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala sem olyan lelkes az üggyel kapcsolatban, mint korábban. Mert míg régebbi megkeresésünkre azt nyilatkozták, hogy „bár a jogszabály kiadásának dátuma még nem meghatározható, a munkatársak teljes mellbedobással dolgoznak a tervezeten, figyelembe véve a nemzetközi előírásokat”, addig most feltett kérdéseinkre már csak tárgyilagosan azt közölték: „a végleges jogszabály kidolgozása, a párhuzamosan zajló uniós jogalkotási folyamat előrehaladásának figyelembe vételével, jelenleg is zajlik. Annak végleges elkészültéig (amelynek időpontját nem tudni), vagyis az átmeneti időszakban a már két éve alkalmazott engedélyezési eljárás a mérvadó, amelyről a hatóság honlapján lehet tájékozódni”. Ehhez egy linket is elküldtek, amelyet megnyitva a laikus, jogszabályok tömkelegével szembesülhet, aminek minden egyes pontját be kell tartania.

Eszerint a drónokat reptetni csakis egyedi - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által kiadott - engedély alapján lehet. Az ennek megszerzéséhez szükséges kérelmeket 30 nappal a drón tervezett használata előtt írásban kell benyújtani. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben a légi járművön, repülőmodelleken található kamerákat használná a tulajdonos kereskedelmi célokra (reklámkészítés, nyilvános kisfilm forgatása). Ekkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz kell kérelmet benyújtani, ilyenkor ugyanis az ő meghatározott feltételeik az irányadók.

Felcsúton nem sokáig drónoztak
A 444.hu stábja éppen videóriportot forgatott Felcsúton, aminek része volt, hogy drónfelvételeket is készítettek a Puskás Aréna felett - számoltak be oldalukon. Már éppen végeztek volna a felvétellel, amikor rendőrök jelentek meg a helyszínen. A stábbal közölték, hogy megsértették a légügyi szabályokat, az operatőrt az intézkedés során megszondáztatták, valamint a drónra szóló jogosítványát és az NKH-tól kapott engedélyét követelték. Emellett arról érdeklődtek, az újságírók munkaterületüket biztosították-e. Amikor a rendőrök erre nemleges választ kaptak, a repülő eszközt lefoglalták.

A dróntulajdonosoknak tehát jelenleg összesen két hivatal átfutási idejét kell kivárniuk, ami nem egyszerű, tudván, hogy az hónapokig is elhúzódhat. Nem csoda hát, ha egyes szakértők azt hangoztatják, ez a szabály egyáltalán nem életszerű, és egyszerűen kizárja a jogkövető magatartás lehetőségét. Igaz, az illetéktelen kereskedelmi használatot, de még a szabályellenes civil röptetéseket is bünteti a hatóság. Vagyis aki a szabályokat megkerüli, az akár súlyos, a szabálytalan használat mértékétől függően akár 100 millió forintig is terjedő pénzbírságot kaphat.

A drónok nem csak a civilek, vagy a reklámcégek körében, de hivatali szinten is nagy népszerűségnek örvendenek. Nemrég a Magyar Idők számolt be arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly, Uniós pénzből, húszmillió forintért vásárolt pilóta nélküli repülőberendezést, hogy azt a csempészek ellen állítsák hadba. Sárközi Alexandra a hivatal bűnügyi szóvivője akkor azt mondta: egy korszerű nyomozóhatóság nem nélkülözheti a korszerű eszközöket. Hozzátette: a drón segítségével a pénzügyi nyomozók úgy figyelhetik meg a bűnözői köröket, hogy azok erről sehogyan sem szereznek tudomást. - A magasból nyomon követhető a tettesek útja, az illegálisan behozott cigaretta tárolási helye és a szállítójárművek közlekedése. A repülő felvevőkészülék már sikeres rajtaütéshez is hozzásegítette a pénzügyi nyomozókat – jegyezte meg az alezredes.

Kérdés, hogy a NAV új módszere jogilag mennyire kifogásolható, hiszen egy esetleges felvétel készítése akár a bűnöző személyiségi jogait is sértheti. Ezzel kapcsolatban a NAV lapunknak elmondta, minden pilóta nélküli légi jármű – függetlenül a felhasználás céljától –, speciális jogi szabályozás hiányában a légiközlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozik. Mivel a rendeltetésszerű használat erős behatolást jelent a személyek magánszférájába, adatkezelési- és adatvédelmi kérdéseket is felvet. Ezért a használat során minden esetben érvényesíteni kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános, garanciális alapelveket (például a felvétel célja), továbbá ezeknek az eszközöknek a használata csak törvényi felhatalmazás birtokában lehetséges. Arról, hogy az illegális cselekmények felderítése során miként, milyen módszereket, stratégiát követve használják a drónokat, további információt nem kívántak megosztani a nyilvánossággal.

Azt mindenesetre még elárulták, hogy ők is kötelesek engedélyezési kérelmet benyújtani az NKH-hoz, mivel hazánkban csak eseti légtérhasználati engedély birtokában lehet a drónokat legálisan használni.

Drónszabályozás a világban

Európa

Az európai jogalkotás szemmel láthatóan lassabban dolgozik, mint ahogyan a technológia fejlődik. Így az európai törvényhozók csupán 2018-ra ígérik az uniós szintű és egységes drónszabályozást. Ebben egyébként az előzetes tervek szerint három fő kategóriába sorolják majd a drónokat. Lesz egy „nyílt kategória” amibe 25 kilogrammnál könnyebb eszközök tartoznak majd, és amelyek maximum 150 méteres határig képesek felemelkedni. Ezek csak a pilóta látóterében repülhetnek majd, emberekből álló tömeget nem lehet velük felvenni, és a középületek környékére sem repülhetnek majd. Meghatároznak majd egy különleges kategóriát is, melybe a közepes kockázatot jelentő drónokat sorolják. Ebben a kategóriában a légügyi hatóságokkal együtt kellene működni (külön dokumentációt és kockázatértékelést készítene a hatóság a drónról), vagyis működési és üzemeltetési engedélyt kellene szerezni. A harmadik csoport a minősített kategória lenne, amire a legszigorúbb (személyt szállító légiközlekedési) korlátozások vonatkoznának. Így gyakorlatilag szükség lenne ennél a besorolásnál légi alkalmassági tanúsítványra, pilótaengedélyre, és távoli üzemeltetői tanúsítványra is.

Amerika

Amerikában idén január 21-ig lehetett ingyenesen regisztrálni a magántulajdonában lévő drónokat, igaz aki elmulasztotta ezt megtenni az február 19-ig kötelező jelleggel még megtehette. Az Amerikai Légügyi Hatóság a fél fontnál (kb. fél kg) nagyobb, de az 55 fontnál kisebb drónokat kötelezi regisztrációra. Az ennél nehezebb repülő tárgyak már repülőgépnek minősülnek és engedélykötelesek. Minden drón kap egy rendszámot, ezt fel kell tüntetni jól láthatóan a gépen. Ha valaki ezt elmulasztja megtenni, úgy 27500 dolláros (körülbelül 8 millió forint) büntetést kap. Január végére ezzel a módszerrel csaknem 300 ezer drónt sikerült regisztrálnia a helyi hatóságnak, mégis sokan neheztelnek a kormányra az ügyben. Ennek oka, hogy adatbázisuk nyilvános, így tartanak attól, hogy ahhoz illetéktelen személyek is hozzáférhetnek.

Átadta az állami földek eladásáról szóló, "lopásgátló" népszavazás aláírás gyűjtő íveit Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese Sallai R. Benedeknek, az LMP szakpolitikusának Herceghalmon. A választás azért esett a településre, mert a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc ott szerezte meg egy ingatlanbefektetőn keresztül 4 ezer hektár föld bérleti jogát.