Valóban képtelen az összefogásra az egészségügy, vagy mégis megindult a változás és előbb-utóbb ők is tömegeket tudnak a parlament elé vinni, mint a pedagógusok? Hogyan látják a helyzetüket az utóbbi hónapok leglátványosabb akcióinak szervezői?
Ennek az egy évnek a meghatározó alakja Sándor Mária, aki a kifizetetlen bérpótlékok miatt kezdett harcot, de ma már a neve összeforr minden jobbító szándékú egészségügyi megmozdulással. Tegnap Debrecenbe tartott társaival és azt mondta a Népszavának, egyre többen mennek el ezekre a beszélgetésekre, kezdik érteni az emberek, hogy az ő biztonságosabb ellátásukért harcolnak. Szerinte érik az összefogás az egészségügyben, sőt a humántárca több területe között a jövő héten egyeztetnek a további megmozdulásokról az Emmi Mostohagyermekei csoport tagjaival, ahová folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb szervezetek. Március 15-én már együtt mennek a Tanítanék Mozgalom demonstrációjára.
Folyamatosan felszínen kell tartani az ágazat problémáit, tematizálni kell a közgondolkodást, hogy az egészségügy nemzeti üggyé válhasson, ez készítheti elő az erősebb érdekérvényesítő akciókat, ha szükséges, a sztrájkot is a betegbiztonság visszaállítása érdekében - így reagált a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke arra a kérdésre, mi hozhat eredményt a jobb színvonalú ellátásért és a dolgozók megbecsüléséért folytatott munkában. Dénes Tamás emlékeztetett rá, két és fél évig magányosan harcolt a Magyar Rezidens Szövetség a hálapénz ellen, az utóbbi egy évben pedig már nyilvános vita zajlik a kérdésről, az államtitkárság sem tudja megkerülni azt. A nővérhiányról azóta kezd tudomást venni a politika, hogy Sándor Mária beszédtémává tette és folyamatosan aktivizálja ezt a kört, az új orvosi szakszervezet pedig az „Emberi konzultációnak” nevezett akcióval segíti annak felismerését, hogy forrásbevonás és bérfejlesztés nélkül nem lehet előrelépés az egészségügyben. Elkezdtünk egy nyelvet beszélni és mindent elkövetünk, hogy a lakosság pontos képet kapjon az ellátás nehézségeiről, másrészt a politikusok is tudják, miért kell több pénzt megszavazniuk az ágazatnak a 2017-es költségvetésben – magyarázta a látványos, de többnyire pénz nélkül megvalósítható akciókat a fiatal sebész.
Bízik benne, az ágazati összefogás eredményeként a 2017-ben esedékes szakszervezeti választáson már új reprezentatív szakszervezetek is tárgyalási pozícióba jutnak és nem csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZEDDSZ) lesz ebben a helyzetben. Ennek elnöke, Cser Ágnes viszont Dénes Tamás szerint sokat árt az egészségügyi érdekvédelemnek, az „álszent és szervilis kormánypárti hozzáállásával, miközben más szervezeteket alaptalanul kormányellenesnek tüntet fel”. A ReSzaSz a pártsemleges, de cselekvő érdekvédelemben hisz - hangsúlyozta az elnök, aki stílusváltást, emberközeli kommunikációt ígért, és tárgyalókészséget az aktuális kormányzattal, de azt mondta, a helyzet súlyossága miatt az érdekvédelmi akciókat egy esetleges tárgyalás esetén is folytatni kell.
