MNB;Alkotmánybíróság;Magyar Posta;KEHI;normakontroll;Áder János;titkosítás;

Fotó: Szalmás Péter

- Fideszesek szégyenkeztek - Áder ritkán él az alkotmányos vétóval

Áder János köztársasági elnök a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank vállalkozásai, illetve alapítványai által kötött szerződések és közpénz-költések titkosításáról elfogadott törvénymódosítások előzetes normakontrollját kezdeményezte szerdán az Alkotmánybíróságnál (Ab). Az államfő korábban több mint 20 törvényt küldött vissza a parlamentnek, ám az alkotmányos vétó lehetőségével eddig mindössze kétszer élt. Hogy mire jut az Ab, nem tudni, csütörtökön mindenesetre kimondta: a Kehinek ki kell adnia jelentéseit.

Győzelmet arattak?

- MSZP: Hiába próbálja a Fidesz-kormány lex Tóth Bertalan törvényekkel védeni Matolcsy György MNB-elnököt, valamint az offshore hátterű cégekkel üzletelő Magyar Postát az adatigénylési perek ítéletei ellen - értékelte a lépést Tóth Bertalan frakcióvezető helyettes. Emlékeztetett, jogerős bírósági ítélet van érvényben arról, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány összes szerződésének valamennyi részletét az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül ki kell adni. A határidő hamarosan lejár.

- Demokratikus Koalíció: A pártnak nincsenek illúziói. Ha elbukik az Ab-n a két jogszabály, "akkor Orbán és Matolcsy új trükköket talál majd ki a további lopáshoz". Mivel "a csupa fideszes pártkatonát alkalmazó Ab dönt majd, van esély arra, hogy még a vállalhatatlan alaptörvénnyel is ellentétes jogszabályok átmenjenek".

- Együtt: Felszólították az Ab-t, hogy a törvények mérlegelésekor "ezúttal legyenek méltóak tisztségükhöz". Emlékeztettek, az elmúlt években az Ab többször "éppen maga ásta alá a jogállam alkotmányos működését", és a Fidesz érdekei szerinti pártpolitikailag befolyásolt döntéseket hozott.

- Magyar Liberális Párt: A Magyar Posta és az MNB is állami intézmény, és mint ilyenek, az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, az állampolgároknak tehát joguk van megismerni szerződéseiket és működésüket csakúgy, mint minden más állami pénzből gazdálkodó szervét is.

- Jobbik: Volner János pártja sikereként értékelte, hogy Áder az Ab-hoz fordult, miután a hét elején levélben fordult az államfőhöz, amelyben arra emlékeztette, hogy a tervezet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint is alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezek alapján úgy véli, az Ab-nak egyetlen lehetősége van: megsemmisíteni "a Fidesz alaptörvény-ellenes törvényét".

- LMP: Az államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét. A nagyobbik kormánypártnak el kell számolnia a választóknak azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök miért érdemel nagyobb fizetésemelést, mint egy ápolónő, és arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jövőben nem kívánnak folyamatban lévő bírósági ügyeket törvényhozási eszközökkel eldönteni.

- PM: Nem bátorságra vagy függetlenségre vall, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna. Most már csak az a kérdés, hogy az alkotmánybíráknál a szakmai meggyőződés a párthűség fölé tud-e kerekedni.

A Kehinek ki kell adni jelentéseit

Nem tarthatja vissza a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az általa készített vizsgálati jelentéseket, a közérdekű adatigénylés elől nem térhet ki automatikusan – döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab), felülírva ezzel a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2008-as ítélete alapján mindennapossá vált gyakorlatot. Akkor az LB arra az álláspontra jutott, hogy a Kehi nem kezelője a saját maga által készített jelentéseknek.

A Kehihez még 2013 októberében fordult Lengyel Szilvia, LMP-s képviselő, hogy megkaphassa a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar egyik tangazdaságának működésével kapcsolatos ellenőrzésről készített vizsgálati jelentés másolatát – írta az Atlatszo.hu.

A Kehi a gyakorlatának megfelelően megtagadta a kérés teljesítését, emiatt Lengyel bírósághoz fordult, ügyvédként az LMP társelnöke, Schiffer András képviselte. A Fővárosi Törvényszék első fokon Schifferéknek adott igazat, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla már ismét a 2008-as döntésre hivatkozva a Kehinek.

Lengyel ezután a Atlatszo.hu jogi csapatának közreműködésével alkotmányjogi panaszt tett, amely szerint a Kehi saját hatáskörben készítette a jelentést, az a birtokában van, így nem lehet azt állítani, hogy ne lenne annak kezelője. Márpedig az állami feladatot ellátó szervek kötelesek a kezelésükben lévő adatot közérdekű adatigénylés esetén kiadni.

A német szövetségi bűnügyi hivatalhoz (BKA) is eljutottak nagy valószínűséggel eredeti dokumentumok a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet személyzeti nyilvántartásából - közölte a hivatal szóvivője.