A Seselj vezette radikálisok azt kifogásolják, hogy február 19-én Tomislav Nikolic államfő aláírta a NATO – Szerbia együttműködésre vonatkozó törvényt. Az egyezmény szerint Szerbia önkéntesen felajánlja területét, légterét és infrastruktúráját a szövetségnek. A NATO-katonák minden állami és magánkézben levő objektumhoz hozzáférhetnek. Seselj értelmezésében ez azt jelenti, hogy „Szerbia már nem független állam”.
Szerbia ezzel nem lett NATO-tag, csatlakozási szándékát sem jelentette be, de aláírta az Egyéni Partnerségi Akciótervet (IPAP), amely a legmagasabb fokú együttműködés a NATO és egy olyan ország között, amely nem kíván csatlakozni a szövetséghez. A szerb lakosság túlnyomó része ugyanis NATO-ellenes, nem tudják megbocsátani, hogy a koszovói háború idején, 1999-ben a katonai szövetség bombázásokkal kényszerítette Milosevics rezsimjét a vérontás befejezésére.
Seseljnek tegnap lett volna a meghallgatása Belgrádban a hágai Nemzetközi Törvényszéknek való kiadatása ügyében, ahol március 31-én születhet elsőfokú ítélet ügyében. A radikális politikus háborús bűnökkel vádoljál. A belgrádi meghallgatásra elmegy Seselj, de azt továbbra is megtagadja, hogy eleget tegyen a hágai törvényszék felszólításának és visszatérjen börtönébe, ahonnan 12 év raboskodás után egészségügyi okok miatt engedték szabadon azzal a feltétellel, hogy önként visszatér, amennyiben erre felszólítást kap.
A belgrádi bíróság eljárási okokra hivatkozva mondta le Seselj meghallgatását, az új időpontot később tűzik ki. Ám erősen kétséges, hogy Belgrád bevállalja, hogy az április 24-i választás előtt eleget tegyen a hágai kiadatási kérelemnek.
