A bíróság döntésének indoklásában hangsúlyozta: feltétlenül szükséges, hogy a gyanúsítottak folyamatosan jelen legyenek az eljárás során. A bíróság elfogadta az ügyészség álláspontját arról, hogy a gyanúsítottak folyamatosan megtévesztő magatartást tanúsítottak abban a tízéves időszakban, amely alatt a gyanú szerinti cselekmények történtek. Erre tekintettel jelenlétük az eljárás során "nem tűnik önkéntes jogkövetéssel biztosíthatónak", így a bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzon - közölték. A bíróság határozatát az ügyész, a gyanúsítottak és védőik is tudomásul vették.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. Tavaly március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. A rendőrség négy ember előzetes letartóztatását kezdeményezte, közülük a Fővárosi Törvényszék március 18-án V. Péternek, Gy. Jánosnak és T. Péter Árpádnak, a Buda-Cash vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének az előzetes letartóztatását rendelte el jogerősen, majd ezt később meghosszabbították.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész október 2-ai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: tizenegyre emelkedett a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. A rendőrség az ügyben csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A gyanú szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsították meg mintegy 60-65 milliárd forinttal.
