Dérrel és dúrral harangozták be az aznapi ötletet: összeírják a terepjárókat és a kisbuszokat. Hogy miért? Mert Orbán aznap reggel beleszagolt a levegőbe és lőporszagot, ha úgy tetszik puskaporszagot érzett. Akkor találjunk ki valamit, ha megjön a mumus, már készen lesz a lista, mely járműveket kell bevonultatni a haza szolgálatára. Ahogyan a kislányok babáznak, úgy tisztelt kormányfőnk már kicsi fiú kora óta háborúsdit játszik. Mielőtt feltennék néhány kérdést, elmesélném egy valós történetemet. A második világháború első hónapjaiban valóban volt „jármű bevonultatás”. Ilyen "jármű" volt a VI. kerületi Lovag utcába járó jeges Bözsike nevű lova. Mi gyerekek lelkesen szaladtunk le a jégtáblának szánt vödrökkel az utcára, végignézni a színjátékot. A jeges bácsi kimérte a portékáját, majd odament a ló füléhez: „Bözsike kérem, menjünk kicsit tovább… Bözsike kérem álljon meg.” Ez már így ment évek óta mígnem egy napon nem jöttek Bözsikéék. Azután két hét múlva ismét jöttek és felhangzott a kiáltás: „Jeges! Itt a jeges!” Az történt ugyanis, hogy Bözsikét besorozták katonalónak, de nem bírtak vele. Azt, hogy hőőő meg, hogy gyia ő nem értette és csak állt rendületlenül. A jeges pedig kapott egy táviratot: huszonnégy órán belül vigye vissza ezt az ostoba állatot, különben virsli lesz belőle. De vissza a témánkhoz: mi a csudának kell összeírni a „hadrafogható” terepjárókat, kisbuszokat? Ha valamiben van ebben az országban napra pontos nyilvántartás, akkor ebben van. Vagy ebben sincs? Kubatov, hol vagy?! Az egyik városszéli kertes övezetben elkezdték összeírni a „hadi járműveket”. Kocsisék portáján nem volt autó. Most mit tegyenek, dolgavégezetlenül nem távozhattak. Az egyik nagyokosnak eszébe jutott, hogy megkérdezze: Kocsis uram, van maguknak ásójuk, sarabolójuk, lapátjuk? Persze, hogy van, három-három is. És összeírták azokat. Hogy igaz-e a történet, nem tudom, de a mesélő megerősítette: ebben az országban minden lehetséges.
