Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt firtatta, mit tett a kormány, a rendőrség és az ügyészség amiatt, hogy február 23-án "bőrfejű verőlegények" "elfoglalták" a Nemzeti Választási Irodát (NVI) és akadályozták a szocialista Nyakó Istvánt, hogy jogszerűen benyújtsa népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár eltörlése ügyében. A magyar államot támadás érte és ők nézik tétlenül? - kérdezte.
Az ellenzéki politikus szerint amíg a felelősöket nem büntetik meg, amíg Kubatov Gábor szerepét nem tisztázzák és nem távolítják el a Fidesz alelnöki posztjáról, addig teljesen jogosan gondolja az ország, Orbán Viktor személyes utasítására akadályozták meg a népszavazást. Ezt az utasítást pedig Kubatov Gábor a Fradi Security-hez köthető verőlegényekkel hajtatta végre; ez a látszat, és ezt eddig senki nem cáfolta - jelentette ki. Elmondta, csak azt követően lehet beszélni a népszavazási törvény módosításáról, hogy ha tisztázták az ügyet. Beszéde után "a jogtipró díjat", egy fél bakancsot helyezett a miniszterelnök asztalára a parlamenti patkóban.
Németh Szilárd (Fidesz) azt javasolta, Harangozó Tamásnak, hogy vigye el "a véres bakancsot", valószínűleg hiányzik egy 2006-os verőlegényük lábáról. Elmondta, a miniszterelnök és a kormánypárt is hitet tettek amellett, hogy a népszavazást legerősebb legitimációs forrásnak tartják.
"Sikertelenség ingerli a baloldalt"
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor kezdeményezte a népszavazási törvény módosítását, és egyben felkérte a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökét, hogy tegyen arra javaslatot. Rámutatott, hogy több, baloldalhoz köthető népszavazási kezdeményezést is hitelesített az elmúlt időszakban az NVB, de egyikhez sem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírást. Az államtitkár szerint lehet, hogy ez a sikertelenség is ingerli baloldalt.
MSZP: a többség elutasítja a Városliget beépítését
Tóth Csaba (MSZP) a Városliget tervezett átalakításáról beszélt, jelezve: egy közvélemény-kutató cég felmérése szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja a terület beépítését. A kormány továbbra is ragaszkodik az új városligeti épületekhez? - kérdezte. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt válaszolta: komoly tervpályázaton választották ki a megépítendő épületeket, amelyek gyarapíthatják a magyar múzeumi világot. A projektnek része ugyanakkor a zöldfelület növelése is - jegyezte meg.
Tóth Csaba. MTI Fotó: Máthé Zoltán
LMP: ne az állami vezetők bérét emeljék!
Szél Bernadett (LMP) azt követelte, hogy ne az állami vezetőket stafírozza ki a kormány, hanem a dolgozók bérét emelje. Szerinte ha az állami vezetőkről van szó, a kormány hamar belátja, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ha a dolgozók magyar emberekről, akkor rögtön előjön a kis lépések politikájával. Ez a kétsebességes Magyarország - hangoztatta. Példaként a jegybank vezetőinek múlt héten megemelt milliós fizetését említette.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a minisztérium gazdasági társaságainál a vezetők esetében a korábbi években az alapbérek nem változtak, azokba a prémiumokat sem építették bele. A szóban forgó vezető állású munkavállalóknak - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a MÁV Zrt. első számú vezetője kivételével - az elmúlt években meghatározott alapbére és az adható prémium teljes összege éves szinten az idén kisebb a korábbiaknál.
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Egészségügy
Egy ügyeletes háziorvos jut több mint 30 ezer emberre
Tukacs István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárosnaményi kistérségben egy ügyeletes háziorvos jut több mint 30 ezer emberre. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt felelte: az elmúlt időszakban az alapellátásba a korábbinál 40 százalékkal több forrás került. Tukacs István konkrét felvetésére azt válaszolta: az említett kistérségi társulás döntött úgy, hogy a korábbi kettő helyett egy orvossal láttatja el a feladatokat.
"Romokban az egészségügy"
Rig Lajos (MSZP) szintén egészségügyi témában szólalt fel. Az ágazat szerinte romokban van, már a legkisebb eszközök beszerzése is komoly gondot jelent sok kórháznak, sőt - mondta - van, ahol már teára sem futja. Erre a kérdésre is az egészségügyi államtitkár válaszolt, közölve: tavaly jelentősen csökkent a kórházak adósságállománya. Az intézményrendszer előrébb van, mint egy évvel ezelőtt - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán.
Fidesz kérdezi: milyen egészségügyi fejlesztések lesznek?
Vécsey László (Fidesz) azt kérdezte, hogy az erőforrás-minisztérium milyen egészségügyi fejlesztéseket tervez a 2014-2020-as európai uniós ciklusban. Megjegyezte, hogy az elmúlt években az egészségügyi intézmények 70 százalékában voltak felújítások. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár elmondta, fejleszteni tervezik a gyermeksürgősségi ellátást, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ágazatot, és nővérszállókat is fel akarnak újítani. Közölte: az elkövetkező egy-két évben több mint százmilliárd forint fejlesztési forrást kívánnak felhasználni.
Oktatás
LMP: csökkentek a köznevelési források
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint érdemi forrásbevonás nélkül nem lehet működőképessé tenni a közoktatást. Hangsúlyozta: az elmúlt években nem került plusz forrás az ágazatba, ráadásul a pedagógusbér-emelés többletköltségét is más oktatási kiadások rovására finanszírozzák. A leendő oktatási reformban emelik az ágazat forrásait? - kérdezte. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára visszautasította az LMP-s képviselő szavait, kijelentve: igenis kerültek plusz források a köznevelési rendszerbe. Az azonban tény, hogy a reformok "kiteljesedése" még folyamatban van - tette hozzá.
Óvodákat zárnának be Szegeden
B. Nagy László (Fidesz) arról beszélt felszólalásában, hogy Szeged szocialista vezetése - a szülői tiltakozások ellenére - óvodákat zárna be, köztük olyat is, ahol folyamatos volt a túljelentkezés. Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: ez a lépés az óvodáskorúak jövőbeli lehetőségeit veszélyezteti.
MSZP: pályázatot írtak ki az ó- és középkori szakképzés kutatására
Heringes Anita (MSZP) azt kifogásolta, hogy kiírtak egy olyan 8 millió forintos pályázatot, amelynek során az ó- és középkori szak- és felnőttképzést kutatnák. Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzések történeti előzményeinek kutatása Európában is egyre hangsúlyosabbá válik.
Jobbik: ellehetetlenítettek egy pedagógust
Dúró Dóra (Jobbik) kifogásolta, hogy ellehetetlenítettek egy intézményvezető-helyettest, Ablonci Diánát, aki jelezte a tankerületnél, hogy úgy foglalkoztatnak megbízási szerződéssel pedagógusokat, hogy ők közben közalkalmazottként is a Kliknek dolgoznak. Jelezte, a Jobbik feljelentést tesz az ügyben. Az ellenzéki képviselő a Klik átszervezésével kapcsolatban érdeklődött, majd azt kérte, ha valóban fontos az oktatás, akkor a pénzt ne sajnálják ettől a területtől. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára a konkrét ügyben vizsgálatot ígért. Elmondta, hogy a Klik átszervezése megkezdődött; először az adósságállománytól szabadítják meg, majd a köznevelési kerekasztalon kialakult javaslatnak megfelelően július 1-jétől új szervezeti formában működik.
Mi lesz az állatvédelmi törvényben?
Egyed Zsolt (Jobbik) arról érdeklődött, mit tartalmaz majd az állatvédelmi törvényjavaslat, hol tartanak az egyeztetések. Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kormányzat célkitűzése az, hogy minél kevesebb állat essen kínzás áldozatául. A tárca konzultációt hirdetett állatvédelmi szervezetekkel.