Úgy tűnik, az Európai Unió megunta azt a koordinálatlanságot, ami a menekültkérdésben zajlik, és olyan megoldáson dolgozik, ami megmenti az egyik legnagyobb vívmányt, a schengeni övezetet. Ennek jegyében készült el az a nem nyilvános terv, ami várhatóan ma kerül az EU-Törökország csúcs résztvevői elé. Eszerint az EU novemberre helyre akarja állítani a rendet a schengeni övezetben. Uniós parti őrségi rendszert állítanak fel, és megerősítik Görögország külső határait. A terv pontosan meghatározza, milyen rendben kell pótolnia Görögországnak a határok ellenőrzésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat. Ha Athén május közepére ezt nem képes teljesíteni, akkor Brüsszel megengedheti, hogy a schengeni országok legkésőbb az év végéig meghosszabbítsák a belső határok őrzését. A javaslatban felszólítják a tagországokat, ne küldjék egyszerűen tovább a menekülteket, hanem az EU előírásainak megfelelően intézzék el a kérelmeket. Ha a schengeni rendszer összeomlik, tíz év alatt 1,4 ezer milliárd euró kárt szenvednének az érintett országok.
Felgyorsultak az események a mai csúcs előtt. A törökök ígéretet tettek, hogy visszafogadnak minden menekültet, aki tőlük indul útnak, ugyanakkor az európai fél is megkezdte nagyvonalú vállalásának teljesítését: átutalt 3 milliárd eurót Ankarának az ott élő szíriai menekültek ellátására. Az Európai Bizottság egyúttal jelezte, halad a vízumkönnyítési program, a török polgárok beutazása sokkal egyszerűbb lesz az Unió területére.
A Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése, a nyugat-balkáni útvonal teljes lezárása, illetve a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök körének kibővítése a csúcs legfőbb feladata. Ezt Donald Tusk fogalmazta meg a munkaebéddel kezdődő értekezletre készülve. Az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett, vissza kell térni a schengeni szabályokhoz, és véget vetni annak a politikának, hogy a migráns-útvonalon fekvő államok egyszerűen "továbbítják" a bevándorlókat a következő országnak. Tusk szerint Ankara készen áll a török vizeken feltartóztatott migránsok visszafogadására. Hozzátette: úgy Törökország, mint az Unió hisz abban, hogy csökkenteni lehet a nagyarányú bevándorlást azzal, ha Görögországból gyorsan visszaküldik a nemzetközi védelemre nem szorulókat. A politikai akarat ehhez megvan, de a gyakorlati megvalósítás akadozik, ezért Görögországnak támogatásra van szüksége.
Eközben Angela Merkel arra figyelmeztette Görögországot, villámgyorsan be kell hoznia a menekültek elhelyezését illető késlekedését, az EU-nak pedig segítenie kell ebben. A német kancellár a Bild am Sonntag című lapban vasárnap megjelent interjújában arról beszélt, Ausztriát és a balkáni országokat jelentős felelősség terheli azért, hogy a határellenőrzés egyoldalúan bevezetett szigorításával megváltoztatták a görögországi helyzetet.
Míg Magyarország a schengeni előírásoknak megfelelően megvédi a saját és egyben a schengeni zóna külső határát, Görögország "fittyet hány a közös szabályokra, és engedi, hogy azonosítatlan illegális bevándorlók tömegei haladjanak Európa belseje felé" - üzente Szíjjártó Péter külügyminiszter szombaton Alekszisz Ciprasznak. A görög miniszterelnök a Bild című német lapban azt mondta: nem fél attól, hogy kizárnák Görögországot a Schengen-térségből, mert - mint fogalmazott - "mi Európa alapértékeit védjük!". Hozzátette: a végén azok szigetelődnek el, akik most szögesdrótot húznak fel, "erőszakkal elűzik a menekülteket, és várrá változtatják országukat".
A csúcsra készülve Angelino Alfano olasz belügyminiszter és német kollégája Thomas de Maiziere állítólag levélben fordult Frans Timmermanshoz, a bizottság alelnökéhez és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi biztoshoz. Ebben erős és közösen kezelt európai menekültügyi és visszatoloncolási rendszert javasoltak. Európai szintű regisztrációt, közös menekültügyi hivatal felállítását, illetve közös európai határőrséget szorgalmaztak. Werner Faymann a Kurier című osztrák lapnak azt igyekezett elmagyarázni, miért enged be országa naponta legfeljebb 3200 migránst és miért fogad el naponta csak 80 menedékjogi kérelmet. A többi ország szolidaritását hiányolta és az uniós megoldásokat bírálta. Közölte, amíg Németország nem "fogalmaz világosan", addig a menekültek továbbra is azt fogják gondolni, hogy nekiindulhatnak Európának.
A görög-macedón határon egyébként humanitárius katasztrófától tartanak, mert már csaknem 14 ezren vannak a görögországi Idomeninél. A migránsokat nem lehet meggyőzni, arról hogy nem jutnak át a határon, a görögök mégsem merik őket visszavinni, mert félnek attól, hogy az ellenállás miatt "háborús helyzet" alakulna ki a rendőrség és a bevándorlók között. Az Amnesty International Magyarország országos kampányt indít egy befogadóbb és toleránsabb magyar társadalomért. Az október közepéig tartó akcióban Magyarországon élő menekülteket mutat be, akik beszélnek vagy éppen most tanulnak magyarul.
Magyarország kész a kerítés építésére a magyar-román határon, amennyiben a migrációs helyzet szükségessé teszi - jelentette be a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György szerint a szakasz lezárásáról szerdán nem dönt a kormány. A romániai határt akkor zárják majd le, ha a nemzetbiztonsági információk alapján szükségét látják.
