Az elmúlt időben hazánk jelentősen csökkentette az országkockázatát, de egy kis, nyitott gazdaságban a nagyvállalatok mégis ezt veszik figyelembe a beruházásoknál. A piac azt gondolja, hogy ez az ország kicsit kockázatosabb, mint a többi. A munkaerőpiacon volt a legradikálisabb változás az elmúlt években, a munkanélküliség elkezdett gyorsan csökkenni, és korábban nem tapasztalt módon a munkahelyteremtés is nőtt. Igaz, állami beavatkozásnak tekinthető a közmunkaprogram.
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint viszont a beömlő uniós euromilliárdok ellenére folyamatos a lecsúszás. A támogatások felhasználásának hatékonysága csekély, és ennek legfőbb oka a korrupció, amely nem csak ezen a területen, hanem mindenhol rontja az ország teljesítményét. A Világgazdasági Fórum verenyképességi listáján 2001-ben a 29., tavaly a 60. helyen szerepelt hazánk. Az oktatásban több pénzre és kevesebb központosításra volna szükség, ám a szféra gondjait ez aligha oldaná meg. A közoktatásban már hosszú évekkel ezelőtt katasztrofális állapotok alakultak ki, amin a Fidesz csak továbbrontott. Az egyetemek új irányítási modelljét is nyomasztó - vélte a professzor.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ehhez hozzáfűzte: 10-15 elvesztegetett év áll mögöttünk, a régió országaihoz képest gyengén teljesített Magyarország, és ma Ausztriától messzebb állunk, mint 25 évvel ezelőtt, a rendszerváltozás idején. Ez nem az elmúlt öt év bűne, hanem "közös bűn" - tette hozzá.
Az eredmények nagy része külső forrásoknak köszönhető, hiszen csak 2013. és 2015. között mintegy 20 milliárd eurót használt fel az ország, így a magyar GDP 20 százalékával sikerült összességében 6-7 százalékos növekedést elérni
Vértes szerint jogbizonytalanság és gazdasági kiszámíthatatlanság alakult ki Magyarországon. Ez tetten érhető a bankrendszer, a kiskereskedelem, az energiaszektor, a termőföld, a dohányboltok esetében is. Eközben elmaradtak a strukturális reformok. A kormány nem magát modernizálja, hanem erőteljesen terjeszkedik, miközben a működési hatékonysága gyenge - említette meg a GKI elnöke.
A bankrendszer államosítása felé tett lépéseket pedig az uniós országjelentés is kockázatosnak nevezte. Az uniós forrásokkal azonban csak középtávon lehet számolni, majd véget érhet az ingyenes pénzbőség.
Egyébként hazánk évente a GDP 1 százalékát fizeti ne a közösbe, ahonnan viszont átlagosan 3,5 százalékos támogatásra számíthat, ami a bruttó hazai termék 2,5 százaléka.
A Népszava kérdésére, mennyire megalapozott a miniszterelnök kijelentése: "egy fityinggel sem tartozunk, mert amennyi pénzt az unió betolt Magyarországra, annyit a multik ki is vittek", Vértes azt válaszolta, hogy két, össze nem hasonlítható dologról van szó, mert az unió nem multicég, semmi köze ezek tőkekiviteléhez. Magyarországra 2007-2013. között nagyjából 30 milliárd euró uniós pénz érkezett, amelyet mi ingyen kaptunk. A multik viszont a befektetett tőkéjük után profitot akarnak realizálni.
