"Tisztelt Szerkesztőség! Kutas László vagyok az utóbbi hét VÉTLEN botrányhőse, a ma reggel megjelent rövid hírben egyetlen szónak a korrigálását szeretném kérni: nem "állítólag", hanem valóban nem tudtam semmit Donáth György múltjáról. Szoros határidős feladatot kaptam egy, mint megbízóim közölték, ártatlanul kivégzett emberről kellett portrét mintáznom. Szobrász vagyok, nem történész, "modellemnek" az arcvonásai érdekelnek általában, nem a története, jelenleg is ez történt. Üdvözlettel: Kutas László szobrász." - reagált a Donáth-szobor készítője.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, múlt hét pénteken vitték el Donáth szobrát a főváros IX. kerületéből, az Üllői út és a Páva utca sarkáról. Kutas László, a szobor alkotója akkor azt mondta: a megrendelő, a Magyar Politikai Elítéltek Közössége féltette a szobrot, emiatt vihették el.
Szerdán a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Szabadságharcosok Közalapítvány és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége avatta volna fel szerda délután az egykori országgyűlési képviselő, Donáth György szobrát egykori lakóhelye, az Üllői út 55. szám előtt.
Az ünnepségen több tucatnyi tiltakozó jelent meg, nem kérünk a fajgyűlöletből, illetve a rasszista ünneplő maga is rasszista feliratú táblákat feltartva, folyamatos fütyüléssel és kiabálásokkal fejezték ki, hogy ellenzik a szoborállítást, miután Donáth támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke és Boross Péter volt kormányfő, akik beszédet mondtak volna az avatáson, végül távoztak.
Donáth György 1904-ben született, magyar jogász, politikus, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője volt. (Az Imrédy-kormány működése kezdetén elfogadta a első zsidótörvényt) 1939-1944 között kormánypárti, országgyűlési képviselő, 1943-1944 között a Magyar Élet Pártjának alelnöke volt. 1945 után részt vett a Magyar Közösség tevékenységében, a vezetők között volt, amiért több társával együtt letartóztatták, majd koncepciós perben halálra ítélték és 1947. október 23-án kivégezték. 1991-ben - a koncepciós vádak alól - rehabilitálták.